A holtág, amelynek hossza közel 30 km, két alföldi település között kanyarog. Mellette találjuk az ország legnagyobb arborétumát és a Történelmi Magyarország Közepét jelző emlékművet is. Vajon hol járunk?
Sikerrel zárult a magyar-horvát élőhely-revitalizációs beruházás az Ó-Dráva holtágban, amely az Európai Unió LIFE pályázatának keretében, nemzetközi összefogással valósult meg.
Ez nem a Duna Tv akváriumos szünetműsora, hanem a Bokrosi-Holt-Tisza egyik életképe, amit a napokban készítettek.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett nemzetközi projekt a 15 km hosszú Dráva holtág és a körülötte lévő ligeterdők védelmére jött létre.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hat horvát természetvédelmi szervezettel együttműködésben megkezdte a „Három folyó = Egy cél” elnevezésű projektjének kivitelezését.
Jól halad és az év vége előtt befejeződhet a Duna leghosszabb gemenci mellékágának élőhely-revitalizációja, amelyet a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) több mint 700 millió forintos, európai uniós projekt keretében végez.
Tiffán Zsolt fideszes képviselő szerint a kezdeti kétkedés után egyre több ember előtt válik nyilvánvalóvá, hogy komoly, kézzelfogható eredményei vannak a baranyai Ormánság felzárkóztatását célzó Ős-Dráva programnak.
