Egyre több magyar vízben jelenik meg az észak-amerikai eredetű cifrarák. Legutóbb Tolna és Baranya vármegye vizes élőhelyeit lakta be meglehetősen gyorsan. Komoly veszélyt jelentve ezzel többek között a hazai őshonos rákfajokra, a folyami rák és a kecskerák állományaira.
Hazánk vizeiben is lebeg már egy brazil vízipáfrányfaj, az átellenes rucaöröm. De vajon veszélyt jelenthet-e a hazai vízinövényekre, és egyáltalán: mi az a rucaöröm? Most megtudhatod.
Az Upponyi-szoros aljában folydogáló Csernely-patak árterét az utóbbi években elözönlötte a bíbor nebáncsvirág. Az inváziós faj ellen idén is felvette a kesztyűt egy maroknyi csapat.
Az idegenhonos indiai lótusz nagyon gyorsan terjed, hatalmas levelei és akár karvastagságúra megnövő föld alatti hajtásai vannak. Egyszer már nekiestek a Mártélyi Holt-Tiszán, de akkor nem sikerült maradéktalanul eltávolítani.
Aggodalomra nincs ok: emberre nem jelent veszélyt.
Egyelőre még meg lehetne oldani a helyzetet, de ehhez együttműködés szükséges.
A Balatonban számos idegenhonos faj megjelent már. Kagylókból több is, és az elsőként érkező vándorkagyló hamar konkurenciát is kapott a kvagga kagyló személyében. Ez utóbbi faj a tó egy részén már ki is szorította elődjét. De vajon mi lehet a sikerének a titka? És mi köze van mindennek a hegymászáshoz?
Aki rendszeresen járja a természetet, és kicsit is ismeri a növényeket, az tudja, bármerre is induljon az ember, előbb-utóbb belefut inváziós fajokba. Az idegenhonos állat-és növényfajok egyre nagyobb területeket hódítanak meg, és világszerte komoly erőfeszítések folynak azért, hogy megállítsák terjedésüket.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén is egyre nagyobb gondokat okoznak az inváziós növényfajok. Különösen a bíbor nebáncsvirág, amelynek gyérítéséhez önkéntesek jelentkezését várja a nemzetipark-igazgatóság, a segítséget ajándékkal jutalmazzák.
A legfrissebb kutatási eredményekből kiderül, hogy ez a hazai vizekben megtalálható invazív faj télen is aktív. Sajnos ezzel több probléma is van.
Mik azok az özön- vagy más néven, inváziós növények, és miért harcolunk ellenük? Erre a kérdésre Bartha Csaba, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Tarna-Lázbérci Csoport csoportvezetője egy Sajó menti séta keretében ad válaszokat.
Ha elszaporodik, a trópusi eredetű úszó kagylótutaj leárnyékolhatja a vízfelszínt és lefolyási akadályt is képezhet.
A fekete törpeharcsa idegenhonos faj Európában, és az utóbbi években nagyon elszaporodott a Balatonban is. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet felmérést készít az elterjedéséről. A horgászokat arra kérik, hogy egy kérdőív kitöltésével segítsék a munkájukat.
Az első példányokat 2016-ban észlelték Zala megyében, az elmúlt évek enyhe telei pedig hozzájárultak a faj terjedéséhez. Most vadkamerákkal figyelték meg a nutriákat, és amit láttak, az aggodalomra ad okot.
A nemrég megrendezett Peszéri Fanyűvő Kupa alkalmával a versenyzők 3,5 hektáros területet tisztítottak meg az inváziós fás szárú növényektől.
Bár a cím kissé ellentmondásosnak tűnik, így igaz: az akác Észak-Amerikából származik, Magyarországon nem őshonos faj, ennek ellenére a hazai erdők durván negyedét teszi ki, és néhány éve hungarikummá nyilvánították. Hogy lehet ez? Szeressük vagy utáljuk az akácot? És nem mellékesen: mit kezdjünk vele, ha ellepi az udvarunkat?
A felvételen békésen úszkál a Dunában az idegenhonos állat.
Ki gondolná, hogy vannak olyan kaktuszfajok, amelyek remekül elvannak nálunk, nemcsak otthon a cserépben, de kint a természetben is. De mit keresnek kaktuszok a kiskunsági homokon, a Vértes sziklagyepén vagy a Pilis lejtőjén? És miért nagy baj, hogy ott vannak?
A szemfülesebb természetkedvelők már hallhattak arról, hogy olykor-olykor felbukkan a nutria Magyarországon, sokan azonban azzal sincsenek tisztában, hogy egy hüllőről, halról vagy egy rágcsálóról van-e szó. A hódpatkány portréja következik.
A napokban a Győr-Moson-Sopron megyei Halászinál bukkant fel egy barátságos példány, amit azonmód megkínáltak elemózsiával. Sajnos ez nem jó ötlet, a nutria ugyanis sok kárt okoz.
