Az idegenhonos indiai lótusz nagyon gyorsan terjed, hatalmas levelei és akár karvastagságúra megnövő föld alatti hajtásai vannak. Egyszer már nekiestek a Mártélyi Holt-Tiszán, de akkor nem sikerült maradéktalanul eltávolítani.
Gyönyörű indiai lótuszok jelentek meg a Mártélyi Holt-Tiszán, de nem maradhatnak, hiszen jelenlétük komoly veszélyt jelenthet az őshonos fajok számára. A potenciálisan invázióssá váló növényt igyekeznek eltávolítani, ami nem könnyű folyamat. De hogy miért, és hogyan kerülhettek ide, az cikkünkből kiderül.
A nemrég megrendezett Peszéri Fanyűvő Kupa alkalmával a versenyzők 3,5 hektáros területet tisztítottak meg az inváziós fás szárú növényektől.
Bár a cím kissé ellentmondásosnak tűnik, így igaz: az akác Észak-Amerikából származik, Magyarországon nem őshonos faj, ennek ellenére a hazai erdők durván negyedét teszi ki, és néhány éve hungarikummá nyilvánították. Hogy lehet ez? Szeressük vagy utáljuk az akácot? És nem mellékesen: mit kezdjünk vele, ha ellepi az udvarunkat?
A folyók árterein számos tájidegen fásszárú faj alkot sűrű állományokat, és szorítja ki ezzel az őshonos fajokat. Egy hazai kutatás szerint a legeltetés hatékony védelmet jelenthet a gyalogakác és más inváziós fásszárúak ellen.
A lágyszárú inváziós fajok, a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorításán dolgoztak szeptemberben az erdészek és a természetvédők a Pilisi Parkerdőben.
