Egyre több magyar vízben jelenik meg az észak-amerikai eredetű cifrarák. Legutóbb Tolna és Baranya vármegye vizes élőhelyeit lakta be meglehetősen gyorsan. Komoly veszélyt jelentve ezzel többek között a hazai őshonos rákfajokra, a folyami rák és a kecskerák állományaira.
Invazív, kiszorít,mérgező, és még a méhek is beleragadnak.
Kutatók elsőként jelezték öt inváziós meztelencsigafaj jelenlétét. A friss eredményeikkel így hétre emelkedett az új vagy eddig bizonytalan adatokkal alátámasztott hazai meztelencsigafajok száma.
Hihetetlen látvány fogadta a Tisza-parton Újszegednél az arra járókat. Busák tucatjai ugráltak ki a vízből. A nem mindennapi jelenséget sikerült megörökíteni.
Észak-Amerikában honos, kifejlett aligátorteknős sütkérezett a Morgó-patak dunai torkolata előtt. A harapós teknősnek is nevezett hüllőfaj a hazai természetes vizekben nagy veszélyt jelenthet a békákra, halakra és vízimadarakra is. Fontos tehát a befogásuk, és egy állatkertbe való eljuttatásuk.
A legfrissebb kutatási eredményekből kiderül, hogy ez a hazai vizekben megtalálható invazív faj télen is aktív. Sajnos ezzel több probléma is van.
A kaukázusi medvetalp akár négyméteres magasságával, szabdalt leveleivel és hatalmas fehér virágzatával vonzza a tekintetet, de már az érintése is veszélyes lehet.
Sok emlőst és madarat ejtenek el, ezért ártalmas hatást gyakorolnak az élővilág sokszínűségére a biológusok szerint.
Keszthelynél akadt horogra a méretes aligátorteknős, amit harapós teknősnek is hívnak.
A hazai szakember egy, új idegenhonos inváziós kabócafaj megjelenésére figyelmeztet, amely a szőlőben tehet jelentős károkat. De mit lehet tudni róla?
Először a Városligeti-tóban fogták ki 2015-ben a vörös mocsárrákot, azóta a Duna fő- és számos mellékágát belakta. Legutóbb a Hosszúréti-patakban jelent meg.
Hogyan kerülhet át egy eurázsiai halfaj Észak-Amerikába, ha nem szándékosan telepítik be? Mit keres egy trópusi hal a Hévízi-lefolyóban? És ki a halak kakukkja? A hazai vizek invazív halfajairól beszélgettünk dr.Takács Péter halbiológussal.
Veszélyt jelent az őshonos folyami rákra és a kecskerákra nézve, mert terjeszti a rákpestist.
A Balatonban élő idegenhonos halfajok többsége telepítés útján került be. Volt, ami nem bírta az itteni viszonyokat, és van, ami ma is remekül érzi magát a tóban. Mi a helyzet angolna-és busafronton? Többek között erről is beszélgettünk dr. Takács Péter halbiológussal.
Mosni ugyan szokott, de a medvékhez semmi köze. Németországot ellepte a faj, nálunk jelenleg nincs sok, ám időről időre felbukkan itt-ott, legutóbb például egy soproni ház padlására költözött be egy példány. Mit kell tudni a mosómedvéről? Hogyan alkalmazkodik az ember közelségéhez, és miért nem való házi kedvencnek?
A napokban a Győr-Moson-Sopron megyei Halászinál bukkant fel egy barátságos példány, amit azonmód megkínáltak elemózsiával. Sajnos ez nem jó ötlet, a nutria ugyanis sok kárt okoz.
Talán meglepő, de a kaktuszok remekül érzik magukat a hazai gyepeken, távol az őshazájuktól. Csak épp semmi helyük itt. A Pilisben és a Vértesben is találtak már kivadult állományokat, a napokban pedig a Kiskunságban „kaktusztalanítottak.”
Még nyáron egy tűzfejű tarkasügér akadt horogra a Hévízi-tó kifolyójának vizében. Az eset nem példa nélküli, legalább 3-4 trópusi hal él azon a szakaszon.
Agresszíven terjedő, idegenhonos fajt, amerikai fügekaktuszt kellet irtani a Vértes egyik fokozottan védett völgyében. Valószínűleg valaki jó ötletnek tartotta, hogy védett természeti területre ülteti ki a növényt, pedig nagyon nem volt az.
