Aki rendszeresen járja a természetet, és kicsit is ismeri a növényeket, az tudja, bármerre is induljon az ember, előbb-utóbb belefut inváziós fajokba. Az idegenhonos állat- és növényfajok egyre nagyobb területeket hódítanak meg, és világszerte komoly erőfeszítések folynak azért, hogy megállítsák terjedésüket.
Már Magyarországon is több helyen találkozhatunk kaktuszokkal a természetben, amelyek a legkevésbé sem oda valók. Mit tehetsz te a kaktuszok ellen?
A Kiskunságban már régóta problémát okozó, invazívan terjedő kaktuszok már a Mátrában is megjelentek emberi hanyagság miatt.
A házaktól, kertekből ilyen-olyan úton kivadult kaktuszok nálunk egyelőre még nem jelentenek kezelhetetlen problémát. Ahogy azonban azt más országok példái mutatják, a kaktuszok könnyen kikerülhetnek a kontroll alól, ezért nem árt résen lenni.
A hazai környezetben idegen növény legtöbb esetben szándékos kiültetés révén, vagy a zöld hulladékkal óvatlanul kerül a természetbe. A "felelős kaktusztartás" mellet egy információgyűjtő oldalon is segíthetjük a kutatókat, hogy beazonosítsák a magyarországi helyszíneket.
Ki gondolná, hogy vannak olyan kaktuszfajok, amelyek remekül elvannak nálunk, nemcsak otthon a cserépben, de kint a természetben is. De mit keresnek kaktuszok a kiskunsági homokon, a Vértes sziklagyepén vagy a Pilis lejtőjén? És miért nagy baj, hogy ott vannak?
Talán meglepő, de a kaktuszok remekül érzik magukat a hazai gyepeken, távol az őshazájuktól. Csak épp semmi helyük itt. A Pilisben és a Vértesben is találtak már kivadult állományokat, a napokban pedig a Kiskunságban „kaktusztalanítottak.”
Az invazív fügekaktuszfajok terjedése miatt és az értékes sziklagyepek őshonos növényfajainak védelmében elérkezett a kaktusztalanítás ideje a Pilis szirtjein.
Agresszíven terjedő, idegenhonos fajt, amerikai fügekaktuszt kellet irtani a Vértes egyik fokozottan védett völgyében. Valószínűleg valaki jó ötletnek tartotta, hogy védett természeti területre ülteti ki a növényt, pedig nagyon nem volt az.
