Keresés eredménye

A Hegyre Megy Egyesület kezdeményezésére, nemzetközi összefogással készül az a hosszú távú túraútvonal, amely Tokajtól a Szent Anna-tóig vezet végig a Kárpátok talán legkevésbé ismert részén, a vadregényes belső vulkáni íven. Német-Bucsi Attilával, az útvonal ötletgazdájával és Kisida Andrással, az egyesület vezetőjével beszélgettünk e különleges útvonal létrehozásáról.

A Greenpeace legújabb jelentése szerint az elmúlt két évtizedben a Kárpátok több mint 7350 km²-nyi lombkoronával borított területe veszett el a fakitermelés következtében.

A földrajzi lehatárolások kényes kérdésébe most nem megyünk bele, egyszerű természetjáró szemmel nézzük a kérdést. Szerintünk azonban lesz a válaszban meglepetés...

Egyaránt nehéz leírni, illetve jól lefotózni a látványt: a hatalmas, korhadó fatörzseken magoncok sokasága törekedik a fény felé, a változatos összetételű erdő pedig leginkább egy ligetre hasonlít.

A lúdbőröztető drónfelvétel Székelyföldről készült, és biztosak vagyunk benne, hogy a tél- és hóimádók kedvence lesz.

Európa egyik eldugott szeglete, ahol a hétköznapok még követik a természet ritmusát, és az élet nem kapcsolt fékevesztett tempóra. Mindehhez páratlan díszletet szolgáltatnak a gyönyörű hegyek, a mesebeli falvak és a karcsú tornyú fatemplomok.

A romániai Déli-Kárpátokban bölény visszavadítási program zajlik 2014 óta, sikerrel: idén a vadőrök négy borjat számoltak össze, de a csordához tartozik két tavalyi borjú is.

Az erdélyi Kárpátoknak három konglomerátumból felépülő hegysége van. A Csalhó a Békás-szoros közelében, illetve a Bucsecs és a Csukás (Muntii Ciucas) Brassó környékén. Nekem ez utóbbi tetszett leginkább.

Brassótól keletre a hegyek hátrább vonulnak, és a lapály dél fele kanyarodik. Itt két völgyszoros nyílik a térségre: a tömösi és az ósánci, köztük a Nagykőhavas ágazatai terjednek el merész szabású gerinceikkel, büszkén emelkedve a szép fenyőredők fölé.