A sárgahasú unkát választotta a 2025-ös év kétéltűjének a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, hogy felhívja a figyelmet a faj védelmére és magyarországi állományának jelentős mértékű visszaszorulására.
Arról mindenki tud, hogy például a kaméleon képes megváltoztatni a színét, attól függően, hogy milyen környezetben van. Viszont a zöld levelibékáról senki sem gondolná, hogy tud nem zöld is lenni, pedig a valóságban így van.
A hazánkban ritka kétéltű élőhelyei rohamosan fogyatkoznak, de a szakemberek igyekeznek mindent megtenni, hogy ne tűnjön el ez a különleges faj.
Néhol már elkezdődött, máshol most indul be igazán a tavaszi kétéltűvonulás, amikor a békák, gőték és a szalamandrák a telelőhelyeikről a szaporodóhelyeik felé veszik az irányt.
Erdei békával gyakorlatilag mindenhol találkozhatunk hazánkban, valamiért mégis kevésbé ismerjük, mint például a barna varangyot vagy a népszerű levelibékát. A most zajló békanász alkalmából bemutatjuk nektek az egyik legkorábban ébredő békafajunkat.
És a teknősök? Téli álmot alszanak, vagy valami más történik velük ilyenkor?
Levelibékahadak jelentek meg a Kis-Sárréten: idén jó sok fiatal példány vadászik a fűszálakra felkapaszkodva.
A sok eső a kétéltűek fokozott mozgását eredményezi, ezért mindig vigyázzunk a közutakon és az erdei aszfaltos utakon is.
Bár alapvetően nagyon ritkán lehet velük összefutni, az esők sok helyen tömegesen csalták elő a foltos szalamandrákat. Íme, amit tudni kell róluk.
Véget ért az idei békamentés Komárom-Esztergom megye ismert kétéltűs helyein. Míg Tardoson a mentett békák száma nagyjából megközelíti a korábbi éveket, a tatai Öreg-tónál drasztikus csökkenést tapasztaltak.
Az elmúlt napok esőzéseinek köszönhetően előbújtak a békák, a gőték és a szalamandrák. Bár a hétvégi, szokatlanul hideg idő nem kedvezett nekik, holnaptól gyors felmelegedés jön, és az állatok a szaporodóhelyeik felé veszik az irányt. Útjuk sokszor nagy forgalmú közutakon keresztül vezet.
A Gönyűi-homokvidéket bemutató kisfilmsorozat újabb érdekes részletébe nézhetünk bele a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából. A legfrissebb előzetesben egy hazánkban elterjedt, de ritkán látható kétéltűfaj mutatkozik be.
Az utóbbi évtizedekben világszerte egy agresszívan terjedő gombafertőzés, a kitridiomikózis veszélyezteti a kétéltűeket. A gomba terjedésében az embernek is szerepe lehet, például akkor, ha kézbe veszi a békákat.
Komótosan, de azért előbb-utóbb csak magára talál a tavasz. Érzik ezt a kétéltűek is, sok helyen már megindultak a szaporodóhelyek felé, ami sajnos egyáltalán nem veszélytelen vállalkozás számukra. Nagy szükségük van a segítségre.
A zöld varangyot sokan ismerik, gyakran lehet vele találkozni lakott területeken, de sajnos ma is sok a tévhit vele kapcsolatban, és számos veszély leselkedik rá. Ezért is lett idén épp ez a faj az Év Kétéltűje.
A hüllők és a kétéltűek sem a fagyokat nem bírják, sem táplálékot nem találnának maguknak télen. Mit csinálnak akkor?
A szalamandrák most keresnek megfelelő üregeket, avarkupacokat a teleléshez.
Összesen tizenhárom darab, egy szintén védett békával bandáztak együtt.
Gyerekeknek szóló sorozatunkban ezúttal olyan természetismereti feladatokkal készültünk, amelyek a hazai kétéltű- és hüllőfajokkal kapcsolatosak.
Összesen 6 millió 590 ezer forint természetvédelmi értéket képviselő kétéltűt mentettek meg idén tavasszal a településnél.
