A Kékes északi oldalában található Pisztrángos-tó a környéket járó túrázók egyik kedvenc pihenőhelye. Nem csoda, hisz egy meseszép helyről van szó. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a tónak kulcsfontosságú szerepe van a környék kétéltűinek életében.
Vajon miért lehet szükség mesterségesen létrehozott tócsákra az igaziak helyett? Már a pocsolyák sem a régiek? Természetesen a Mátrában létrehozott „műtócsák” hátterében nyomós érvek állnak.
Azt gondolnánk, hogy a kétéltűekre nem jellemző az utódgondozás, pedig a békák, gőték és szalamandrák között is akadnak gondos szülők. De vajon mitől függ, hogy ki vigyáz a petékre? Erre kereste a választ egy nemzetközi kutatás, amelyben magyar szakemberek is részt vettek.
Idén valahogy még intenzívebb figyelemmel követtük nyomon hétről hétre, ahogy a hideg, szürke tél lassan tavaszba fordul. Megváltásként figyeltük a lombfakadást-rügypattanást, hallgattuk az egyre színesebb madárkoncerteket és a természet más, felerősödő neszeit. A mostani hétvégét sem szerettük volna a négy fal között tölteni, ezért a Gerecse felé vettük az irányt, ahol mostanra a tetőfokára hágott a tavaszi zsongás.
→ Tovább
kétéltűek / gerecse / malom-völgyi tanösvény / szél-hegy / gorba hegy / malom-völgyi tó / tardos / malom-völgy
Javában benne járunk a kétéltűek nászidőszakában, ami egyébként is különleges esemény, de ha mindehhez még a holdvilágos éjszaka adja a hátteret, a látvány egészen mesebelivé tud válni. Potyó Imre és Molnár Péter képeinek köszönhetően mindezt most mi is megcsodálhatjuk.
Az elmúlt napokban országszerte megindultak a kétéltűek a telelőhelyekről a szaporodóhelyek felé. Céljuk eléréséhez azonban gyakran közutakon is át kell kelniük. Már azzal is segíthetjük őket, ha ebben az időszakban óvatosabban vezetünk az érintett útszakaszokon.
Napokkal ezelőtt hatalmas tűz pusztított a Balatontól délre húzódó Nagyberekben. Legnagyobb károkat a kétéltűek és hüllők szenvedték el, egy rétisasfészek azonban – a tűzoltóknak köszönhetően – megmenekült.
A kétéltűek a klímaváltozás által az egyik leginkább érintett élőlénycsoport. Hosszú távú megóvásuk érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi projektet indított a Mátrában és a Keleti-Cserhát területén.
A kétéltűek világszerte bajban vannak. Több más tényező mellett a legnagyobb aggodalmat két gombafertőzés okozza. Vajon a hazai fajokat is elérte a betegség? És túrázóként tehetünk valamit a védelmük érdekében? A téma szakértőjét, dr. Vörös Juditot kérdeztük, aki nemcsak kutatja és segíti a kétéltűeket, de három új békafajt is felfedezett.
A kétéltűek, de különösen a békák, nem tartoznak a legnépszerűbb állatok közé. Így volt ez évszázadokkal ezelőtt, és sajnos így van még napjainkban is. Két olyan emberrel beszélgettem, akik nem csupán szeretik a kétéltűeket, de munkájuk révén sokat tesznek azért is, hogy megkedveltessék azokat másokkal.
Gyerekeknek szóló sorozatunk következő részében következzenek most a békák. Miközben ti színeztek, mi néhány érdekességet is elmesélünk róluk.
Amikor az első hóvirágok kidugják bókoló „virágfejüket”, nagy mozgolódás támad az erdők talaján. A hófoltok között, a nedves avarban kétéltűek sokasága bukkan fel a telelőhelyül szolgáló kövek és fatuskók alól. Az élővilág e csodás, hazánkban kivétel nélkül természetvédelmi oltalom alatt álló képviselőit nemes cél vezérli ilyenkor - a fennmaradásuk zálogát jelentő szaporodóhely elérése.
