
Már a Kis-Balatonon is megjelentek a nutriák
Kameracsapda buktatta le a nálunk is gyorsan terjedő dél-amerikai emlősöket.
Kameracsapda buktatta le a nálunk is gyorsan terjedő dél-amerikai emlősöket.
A legfrissebb kutatások szerint komoly veszélyben vannak a mocsári teknősök a Kis-Balaton és Balaton déli berkeiben. Nem csupán az emberi tevékenység, az élőhelyek romlása, de a ragadozók is csökkentik a teknősök szaporodási sikerét.
Az ország tele van szebbnél szebb helyekkel, köztük olyanokkal is, ahol még a természet az úr. Legalábbis úgy érzi az ember, ahogy csendben figyel, fülel, élvezi a látványt, miközben illemtudó vendégként megpróbál észrevétlen maradni, nehogy megzavarja az ott élők nyugalmát.
A nagy kócsagot ma már az egész országban sokfelé láthatjuk, de nem volt ez mindig így, a 20. század elején félő volt, hogy a faj eltűnik Magyarországról. Szerencsére nem így történt, ennek emlékére pedig a nagy kócsag a magyar természetvédelem címermadara lett.
Ez a gyönyörű íbiszféle ritka költőfajaink közé tartozik, és nemcsak hogy kevés van belőlük, de azok sem mutatkoznak túl gyakran. A társaságot viszont kedvelik, a fajtársakét és más vízimadárfajokét is, akikkel szívesen fészkelnek egy telepen.
Bár legnagyobb tavunk körül lassan bezárul a betongyűrű, a nyugati csücskében még tartja magát egy érintetlennek látszó menedék. Vízen és szárazföldön is ízelítőt kaptunk ebből a nádassal borított, mocsaras vidékből, amely hajdanán a Balaton déli oldalát jellemezte.
A Filmdzsungel alkotóinak sikerült lefilmezniük a Zala folyónál, ahogy egyik legszínpompásabb madarunk halra vadászik, villámgyorsan és tűpontosan csap le zsákmányára.
Azt tudjuk, hogy a macskák, ha lehet, kerülik a vizet, pontosabban az úszást, így azt legkevésbé sem feltételeznénk, hogy egy vizes élőhely is lehet kedvező a vadmacskák számára. Erre a Kis-Balaton ragadozóemlős-kutatásai alaposan rácáfolnak.
A kismadár 1472 km-t tett meg a spanyolországi Ebro folyó torkolatától, ami a madárgyűrűzők szerint a legtávolabbi megkerülése.
A kérdésre adódik a válasz, hogy természetesen a Kis-Balatonon, pedig nagyon messze járunk az igazságtól.
Ha elszaporodik, a trópusi eredetű úszó kagylótutaj leárnyékolhatja a vízfelszínt és lefolyási akadályt is képezhet.
A Kis-Balatonon könnyed, rövid evezéssel juthatunk a Diás-szigetre, és fedezhetjük fel Fekete István regényeinek világát. Képgalériánkban egy kis ízelítőt adunk ebből.
Vasárnap kora délután kapott lángra a nádas és aljnövényzet Sármellék külterületén, 600 hektárnyi terület égett le.
Hőségriadók jönnek-mennek, és a kánikulában mindenki keresi a folyó- és tóparti helyeket, ahol a hűsítő strandolásra alkalmas részek a legjobb felfrissülést nyújtják. Zala megyében pedig számos alig ismert tó és vízpart található, amelyeket kirándulással egybekötve érdemes felfedezni. Összegyűjtöttünk három vadregényeset, és hoztunk egy ráadást is.
Ezúttal nyeregbe pattantunk, és kerékpárral indultunk a Kis-Balaton környékének felfedezésére, ahol annyi látnivalót, csodát találhatunk, hogy több nap is kevés lenne a megismerésükhöz.
→ TovábbPünkösdhétfőre szerveztük a Kis-Balaton csodáinak megmutatását a lurkóknak, de a Hídvégi-tó számos szárazföldje közül az egyetlen szabadon látogatható Kányavári-szigeten olyan zápor kapott el bennünket, hogy az esőkabátok ellenére is bőrig áztunk. Ez azonban semmit sem vett el a hely hangulatából.
→ TovábbElkezdték a búbos vöcskök látványos násztáncukat a Kis-Balatonon. A párok a gyönyörű koreográfia mellett még ajándékkal is kedveskednek egymásnak.
A madarak december közepe óta időznek a Kis-Balaton déli csücskében. A faj rendszeres, kisszámú telelő, illetve őszi és tavaszi átvonuló nálunk, de századokkal ezelőtt fészkelt is a Tiszántúlon.
Mintegy 1,2 milliárd forintnyi uniós támogatásból készült el a Kis-Balaton Látogatóközpont Fenékpusztán.
A Kis-Balaton az állatok és a növények birodalma, amelynek életébe azért bepillanthatunk mi, emberek is. De nem akárhol és nem akárhogyan, hisz a terület egy része fokozottan védett. A Turista Magazin nyári lapszámában elmeséljük, mi mindent lehet itt látni, és hová érdemes elmenni.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.