Ha valami képes felpiszkálni az emberben szunnyadó kalandvágyat, akkor az a magyar utazók fordulatos eseményekkel teli élettörténete. Ma már biztosan egy picit figyelemfelkeltőbb és találóbb nevet adnának az idén 40 éves Magyar Földrajzi Múzeumnak, ahol – tegyük félre az előítéleteinket – korántsem porosodó földgömbök és megkopott, régi térképek állnak a középpontban. Hanem például Kittenberger Kálmán ujjperce és hasonlóan izgalmas dolgok.
Sokan csak magyar Afrika-vadászként vagy „nagy oroszlánölőként” ismerik, de a kalandos utat bejárt Kittenberger Kálmán élete ennél sokkal többről szólt. Nevével kirándulás közben a Dunakanyar és a dél-börzsönyi táj több pontján is találkozhatunk, igaz emléket ugyanakkor híres barátja, Fekete István állított neki, aki a nimbusz mögé látva írta meg a vadász hányattatott történetét.
Látogató- és oktatóközponttá alakul Kittenberger Kálmán egykori nagymarosi lakóháza.
Manapság a természetjárók egy része a vadászokban csupán az erdők szívtelen mészárosait látja, akik olyan drága és véres hobbinak hódolnak, amely csak az ölésről szól. Ezt a képet némiképp enyhítve és formálva indulunk el egy híres vadász, Kittenberger Kálmán nyomába, akinek emlékével egy börzsönyi kirándulás során több helyen is találkozhatunk.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
