Keresés eredménye

Bár Magyarországon ritka fészkelőnek számít a kígyászölyv, úgy tűnik, hogy a megszokott fészkelőhelyéhez viszont nagyon ragaszkodik, még ha az a fa már ki is száradt alatta.

Javában zajlik a költési időszak a gólyáknál, és a bekamerázott fészkeknek köszönhetően élőben nézhetjük a fiókák világra jöttét, majd cseperedését. Mutatunk néhányat, amelyeket érdemes követni.

Egzotikus küllemével a hazai madárvilág egyik legjellegzetesebb képviselője. A búbosbankák nem csak külsőségekben térnek el az átlagtól, tojásaik és fiókáik védelmére is sajátos módszereik vannak.

Kóborló példányok idáig is fel-felbukkantak, de hazánkban 68 éve nem volt arra példa, hogy a kacagócsér költésbe kezdjen. Idén nyáron azonban megtörtént a madarászkörökben szenzációnak számító esemény a Dél-Alföldön.

Magyar világrekord született egy felső-kiskunsági mesterséges költőodúban. Tíz szalakótafióka látott napvilágot egy fészekaljban, és most annak kell szurkolni, hogy mind ki is repüljenek.

Cserebökény térségében kihelyezett költőládákat ellenőriztek a napokban. A nemzeti park munkatársai mindenre számítottak, de erre nem: az elmúlt 40 évben errefelé csupán párszor észlelt, ritka bagolyfajt találtak egy vércseládában.

Eddig is kiugróan sok vörös vércse költött a cserebökényi telepen, 2023 azonban különösen erős év.

Bár a tavalyi aszály elijesztette őket, idén újra költ az énekes hattyú az Ipoly mocsaraiban.

Április végétől már sokfelé felhangzik az Afrikából hazatérő kakukkok hangja. A közelben fészkeléshez készülődő nádirigók és vörösbegyek ekkor még nem sejtik, hogy hamarosan lehet, hogy pont az ő fészkükben landol majd egy kakukktojás. Hogyan tudja átejteni a kakukk a gazdamadarakat? És van olyan madárfaj, amelynek sikerült már túljárni a kakukk eszén?

Macskabagoly, kuvik, csóka, gólya, vércse, kék cinke, molnárfecske, csak néhány abból a 15 madárfajból, amelyeknek a költését és a fiókáinak nevelését élőben követhetitek a Madárles kameráin keresztül.

Már decemberben elkezdték tatarozni fészkeiket a rétisasok a Kis-Sárréten, és a szerencsések látványos nászrepülésükben is gyönyörködhetnek.

A hosszan tartó aszály kedvezőtlenül hatott a fekete gólyák idei költésére.

A fekete gólyák rossz költési sorozata hetedik éve folytatódik. Reméljük, jövőre megfordul a negatív tendencia, és jobb évük lesz.

Jó hír, hogy ebben az évben a szokásosnál több vörös vércse fészkelt a Körös–Maros Nemzeti Park területén, pedig az aszály miatt nem mindig volt elegendő táplálék az élőhelyeken.

Idén is sok száz fiókát neveltek fel a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén fészkelő fehér gólyák. A „leggólyásabb” településnek Szeghalom bizonyult, ahol 24 pár költött.

Több fészeknél költésbe sem kezdtek a párok. Más esetekben a kotlási időszakban vagy kisfiókás-korban mentek tönkre fészekaljak.

Lerakták tojásaikat és már a fészkeken ülnek a rétisasok tojói a Dévaványai-Ecsegi pusztákon.