A sziki kocsord növény felmérésére érkeztek az önkéntes természetvédők, de nem kis megdöbbenésükre tetemes mennyiségű háztartási, építési és bontási hulladékot találtak Újszász határában, a Natura 2000 természetvédelmi területen.
Az eddigi legszennyezettebb útvonalon zajló verseny rekord eredményt hozott: 17,5 tonna hulladéktól sikerült mentesítenie az árteret a résztvevő közel 350 petkalóznak. Ráadásul ezúttal nem is egy, hanem két folyó, a Bodrog és a Tisza megtisztításán dolgoztak.
A PET Kupa sok éve küzd azért, hogy megtisztítsa a Tiszát – a jórészt felvízi országokból – hozzánk érkező hulladékáradattól. Két éve azonban a probléma forrásánál, Kárpátalján is akcióba kezdtek; a cél a forrásvidéki területek megtisztítása és a kárpátaljai szelektív hulladékgyűjtés előmozdítása.
Kutatók Japán két szent hegye, a Fuji, illetve az Ōyama-hegy körüli felhőkben találtak különféle polimereket és gumiszármazékokat. A tudósok szerint ezek a mikroműanyagok befolyásolhatják a felhőképződést, ezáltal pedig a klímaváltozást is fokozhatják.
Fél évszázados is elmúlt már a világméretű Föld napja mozgalom, amelyet ma már több mint 190 országban ünnepelnek. Napról napra nő a Földért aggódók és tenni akarók száma, de még mindig nem vagyunk elegen, és a tennivaló sajnos egyre több.
A kutatásban 22 felnőtt vérmintáját nézték meg, és 17-ben találtak műanyagszemcsét. Egyelőre nem tudni, ez mit okozhat a szervezetben.
Vízmintát vettek a Szamosból, amit szerda éjjel ért el a Romániából érkező nehézfémszennyezés. A mintában az oldott cink, réz, alumínium és vas koncentrációja volt határérték feletti. A szakemberek azzal számolnak, hogy a hígulás Tiszalöknél már olyan mértékű lesz, hogy az ártalmas komponensek mennyisége a határértékek alá süllyed.
A Nemzetközi Riasztó Rendszeren keresztül szerdán délután a román fél arról értesítette az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF), hogy Románia területén bányameddőből származó nehézfémszennyezés érte a Szamost.
Egy most publikált magyar kutatás szerint a természetes vizekben lévő gyógyszerhatóanyagok megváltoztathatják a halak test- és pikkelyalakját.
A napokban ismét hatalmas hulladékáradat érkezett az országba. A főleg műanyag palackokból álló uszadékot a vízügyi szakemberek megállították a Tiszán, a kiemelt hulladékot pedig a PET Kupa képzett folyómentői válogatták át, hogy ami arra alkalmas, újrahasznosításra kerülhessen. A probléma hosszú távú megoldása azonban még várat magára.
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb olajszennyezése történt a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágnál. A hétvégén ismeretlen tettes közel hatezer liter fáradt olajat zúdított a védett Duna-ágba Szigetszentmiklósnál.
Az ősz egyik legkellemetlenebb velejárója, hogy beindul a kerti avarégetés, ami nem elég, hogy rendkívül káros a környezetre, de borzasztóan rosszat tesz az egészségünknek is. A Levegő Munkacsoport összeszedte, miért és mennyire.
Néhány napja kisebb árhullám vonult le a Tiszán, és vele együtt, menetrendszerűen nagy mennyiségű hulladék is érkezett. Ukrajnában, és azon belül Kárpátalján komoly gondot okoz a szemétkérdés, és a probléma nem szűnik meg a határnál.
A jövőkutatók szerint 2050-re már több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. Ezek jó része olyan műanyagrészecske, mely szabad szemmel nem is látható. A mikroműanyagok azonban méretük ellenére globális környezeti problémát jelentenek. Hogy pontosan mekkorát, arról azonban egyelőre még keveset tudunk.
Kína a tervek szerint 2020 végére nagyvárosaiban, 2022-re pedig minden városában betiltja a nem lebomló műanyagzacskókat. A kínai vendéglátóhelyeken az egyszer használatos műanyag szívószálakat is betiltják.
A WWF új tanulmánya szerint egy ember élete során körülbelül 20 kg mikroműanyagot fogyaszt el. Ez a mennyiség nagyjából két nagy méretű kukába férne el. Hogy mindennek milyen egészségügyi következményei vannak, azt egyelőre még nem tudjuk.
A napokban jelent meg az eddigi legteljesebb és legkomplexebb értékelés a földi élet és az emberiség jövője kapcsán. A Science magazin cikke szerint, ha most lépünk, még élhető maradhat a Föld. Ehhez azonban valóban radikális változások kellenek.
Kilenc évvel ezelőtt kezdődött hazánk eddigi legsúlyosabb természeti katasztrófája, amelyet több száz szakember sokéves munkája, illetve egymillió tonna föld megmozgatása követte. A helyreállítási munkák fennmaradó, igen jelentős részét viszont bölcsen a természetre bízták, és nem is kellett csalódniuk: kilenc évvel az ajkai vörösiszap-katasztrófa után újra virágzik az élet a Torna-patak völgyében.
A magyarországi felsőoktatási intézmények között elsőként a Pécsi Tudományegyetemen szüntetik meg a műanyag PET-palackos vizek, illetve italok beszerzését. Helyette hetven ingyenes víztöltő állomást helyeznek ki.
Bárhol kutatják, keresik, mindenhol ráakadnak a mikroműanyagokra, a tengerektől kezdve a csapvízen át az emberi bélrendszerig. Sőt ott is találnak, ahol egyáltalán nem is számítanak rá, például az esőcseppekben.
