Különleges gombák a Maros mentén
Az őszi esők hatására a közönséges fajok mellett védett őzlábgalócák és óriás bocskorosgombák is megjelentek a Maros-ártér területén.
Az őszi esők hatására a közönséges fajok mellett védett őzlábgalócák és óriás bocskorosgombák is megjelentek a Maros-ártér területén.
Csomorkány tipikusan egy olyan falu, amelyet nem nagyon érdemes a térképen keresni, mert már a török időkben elnéptelenedett. Lakói elhagyták, épületei elenyésztek. De mégsem tűnt el nyomtalanul. Emlékét máig őrzi középkori templomának különös hangulatú romja a Hódmezővásárhely határában lévő szántóföldek között.
A vonulásra készülő madarak száma szeptember közepén tetőzik az alföldi pusztákon, hogy október elején elinduljanak Afrika déli csücske felé.
Már decemberben elkezdték tatarozni fészkeiket a rétisasok a Kis-Sárréten, és a szerencsések látványos nászrepülésükben is gyönyörködhetnek.
A vörös szemű, hamuszürke kuhi tényleg nem jár túl sűrűn felénk, a mostanival együtt ez csupán a hetedik észlelése Magyarországon.
Valószínűleg késő ősszel az erdőt járva te is belegabalyodtál már lebegő ökörnyálba, aminek a végén egy pók landolt a ruhádon. A jelenségnek semmi köze nincs az ökörhöz. Valójában egy érdekes utazási forma, melynek segítségével a pókok új vadászterületekre indulnak.
Vannak olyan helyek, amelyek nem nyílnak meg azonnal a látogatók előtt, ahol nem jön szembe rögtön a lényeg. Ha azonban közelebb megy az ember, lehajol, figyel, időt szánva arra, hogy ne csak szemlélője, de egy kicsit maga is részese legyen a tájnak, különleges élményt kaphat cserébe.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén több helyen is telel a méltóságteljes ragadozó madár egy-egy példánya.
A tél közeledtével kisebb-nagyobb csapatokba állnak össze az Alföld nagy madarai. Esetenként akár 20 fős, vagy annál jóval nagyobb egyedszámú csoportokba is összeverődhetnek, és élelem után kutatva békésen együtt mozognak a lucernaföldeken, tarlókon.
A bagoly szárnya sajnos súlyosan megsérült, de a gondos ápolás segíthet rajta.
Cigáják és rackák tartják karban a kardoskúti puszták rövid füvű gyepeit és sarjúlegelőit. A sikeres legelés után várhatóan egy heterogén gyepterület jön létre, amely nem cserjésedik be, és nagyon kedvez az élővilág számára.
A napokban megszületett az ornitológiai világrekord, bizonyítottan kirepült a 4 parlagisas-fióka a fészekből.
Rendkívül sikeres költési szezont tudhatnak maguk mögött a gólyatöcsök a Körös–Maros Nemzeti Parkban.
Színes virágtakaró borítja a szikes pusztákat. Cikkünkből kiderül, hol lehet részed ebben a látványban, és az is, hogy milyen növényekből áll a kavalkád.
Fura egy növény. Az angol elnevezése, Sommer Snowflake, magyarra fordítva nyári hópehely, mi nyári tőzikének hívjuk, pedig tavasszal nyílik. Az Alföldön pompás fehér virágszőnyegében gyönyörködhetünk. De mi tudható még erről a kecses, védett vadvirágról?
Hazánkban rendkívül ritkán vendégeskedik ez a nem túl nagyméretű, elegáns partimadár. Legutóbb 2012-ben bukkant fel Magyarországon, a napokban a Kígyósi-pusztán figyelték meg. Hosszú citromsárga láb, feltűnő szemsáv. Vajon ki ő? Itt megnézheted.
Különlegesen kecses megjelenése, jellegzetes lefelé hajló, hosszú csőre, fényesen csillogó tollazata összetéveszthetetlenné teszi. Repülése könnyed és szép. Ő a batla. Nem sűrűn láthatjuk Magyarországon, most három példány is felbukkant belőlük Kardoskúton és a Kígyósi-pusztán.
Az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy fenyőrigócsapatokat figyeltek meg a Körös–Maros Nemzeti Park tájain, melyek legfőképp a legelőkön, a kaszálókon és a bokros területeken bandáznak.
A Magyarországon csak nagyon ritkán felbukkanó madár – ami a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján különösen veszélyeztetett fajként szerepel – október 8-án tűnt fel a kardoskúti Fehér-tónál.