Keresés eredménye

Népes kajtár gólyacsapatot figyeltek meg Kardoskúton. A madarak szinte egész nap a Fehér-tó környéki gyepeken időznek. De tudjátok, melyik gólyát nevezzük kajtárnak?

Messzire kell utazni az élményért, de megéri. Mert a Kis-Sárrét azon kevés helyek egyike, ahol tényleg belecsöppenünk a vadonba. Egy igazi madárparadicsom, ami mindig tartogat érdekességeket a természet kedvelői számára. Még a nyári forróságban is. Biharugrán jártunk.

A Körösökön napok óta kisebb, néhány tíz vagy néhány száz egyedes megjelenéseket lehet látni, de Gyomaendrőd fölött már ezres mennyiséget is megfigyeltek. A Körösökön általában hamarabb zajlik a rajzás, mint a Tiszán.

Hazánk egyik leggyakoribb füzikefaja, amely nevét „csilp-csalp” hangzású énekéről kapta. Az Alföld peremén, a Kis-Sárréten, a Körösök és a Maros mentén most, költési időszakban biztosan találkozhatsz jellegzetes messze hangzó énekével, amely akkor is elárulja jelenlétét, ha zöldesbarna tollazata miatt nem veszed észre a lombkoronában.

A színpompás szalakóták viszonylag későn, április végén, május elején érkeznek vissza a telelőterületekről, és mostanában kezdik meg a költést. Mivel a természetes költőhelyeik egyre fogyatkoznak, ezért mesterséges odúk kihelyezésével segítik őket a szakemberek.

Szívmelengető látványt nyújt a szemlélőnek, ahogy az énekesmadarak tarka, több százas csapatokban lakmároznak kedvenc csemegézőhelyeiken. De hol vannak ezek a táplálékban gazdag élőhelyek télen?

A puszta egyedi hangulatával talán még szebb arcát mutatja télen, mint nyáron. A végtelennek tűnő táj hótakaró alatt, zimankóban, fagyos időszakban is igazán magával ragadó. Bár látszólag ilyenkor elcsendesül, mégis tele van élettel. Cikkünkben megmutatjuk, milyen látnivalókért érdemes szétnézni télen az alföldi pusztákon.

Szép számban időznek telelő réti fülesbaglyok a Körös–Maros Nemzeti Parkban. A legnépesebb állományokat a Kis-Sárréten és Cserebökény térségében figyelték meg.

A csípős, hideg idővel két északi madárfaj, a hósármány és a sarkantyús sármány is megérkezett a Dél-Alföldre. Kisebb csapatokban mozognak a kardoskúti Fehér-tónál.

Szarvasra nyáron érkezik a legtöbb turista, de ősszel is érdemes itt eltölteni pár napot, hisz remek túrákat lehet tenni a környéken, akár gyalogosan, akár két keréken, vagy épp a vízen.

Közel kétszáz egyedből álló szürkemarha-gulya „vette kezelésbe” a Geszt közelében található Kisvátyon-puszta kiszáradó mocsaras területeit. Alig néhány hét legelés és taposás után már látványos a változás: több gázló- és partimadár megjelent táplálék után kutatva.

A gólyák rendszerint augusztus 20-a környékén hagyják el hazánkat, de indulásuk előtt már jelentősebb távolságokat is megtesznek. A tőlünk északra fekvő országokból általában már augusztus első felében érkeznek vonuló csapatok, amelyek innen folytatják tovább útjukat a telelő helyek felé.

Benne járunk már az őszi madárvonulásban, így a Körös–Maros Nemzeti Parkban található a Biharugrai-halastavaknál is egyre népesebb és sokszínűbb madárvilág.

Különleges látványban lehet része annak, aki ebben az időszakban kilátogat a Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta részterületére, ahol most virágzik a magyar sóvirág. A lila virágok néhol több hektáros foltokban, szinte szőnyegként borítják be a tájat.

Augusztus elején gyakran láthatunk a települések közelében lévő réteken „kamasz” fehér gólyákat, akik már a többi környékbeli fiatallal bandáznak, és készülnek a hosszú vándorútra.

Felmérték a feketególya-állományt a Körös-Maros Nemzeti Parkban. Volt, ahol az átlagnál kevesebb fiókát neveltek fel, de az is előfordult, hogy a kisgólyák valamilyen ragadozó madár áldozatává váltak.

Felmérték a Hortobágy-Berettyó folyó vízterében előforduló védett és fontosabb növények állományát, illetve a madárvilágot. Ezernyi tündérfátyol pompázik, és partimadarak százai özönlik el a sekély kiöntéseket.