Ritkán látható bagolyfaj bukkant fel az Alföldön
Az uráli bagoly az uhu után a második legnagyobb testméretű baglyunk, és általában az Északi-középhegységben lehet vele találkozni. Ezúttal azonban szokatlan helyen tűnt fel egy példány.
Az uráli bagoly az uhu után a második legnagyobb testméretű baglyunk, és általában az Északi-középhegységben lehet vele találkozni. Ezúttal azonban szokatlan helyen tűnt fel egy példány.
A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kis-Sárréten dolgozó természetvédelmi őre egyik reggel hangos kutyaugatásra lett figyelmes. Nagyon meglepődött, amikor meglátta a mogyoróbokrok alatt megbújó vendéget.
A fekete gólyák kerülik az embert, legszívesebben zavartalan, idős erdőkben fészkelnek. A geszti Tisza-kastély parkjában költő pár alaposan rácáfolt erre a szabályra, és két fiókát röptetett idén, a látogatók legnagyobb örömére.
A Körösökön és a Maroson általában június közepe táján figyelhető meg a kérészek tömeges rajzása. Idén minden eddiginél korábban, már május végén lezajlott a tiszavirágzás.
Kevesen ismerik, még kevesebben jártak itt, pedig a magyar–román határnál található Kis-Sárrét nemcsak a Körös–Maros Nemzeti Park egyik legváltozatosabb részterülete, de az ország egyik legszebb és természeti értékekben leggazdagabb vidéke is.
A Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös vizét minden ősszel leeresztik, majd tavasszal újra feltöltik, így ilyenkor ismét hajózhatóvá válik a holtág élővilágát és környékét bemutató tanösvény.
Összesen 641 túzokot számoltak a Körös-Maros Nemzeti Parkban a március végén lezajlott tavaszi túzokszinkron során.
Pusztai kucsmagombával nem találkozhatunk túl gyakran. Érdekes, bár be kell valami, nem egy illusztris látvány, és kiszámíthatatlan, megjelenik-e egy adott területen.
Már január vége előtt meg lehetett figyelni a volgamenti hérics első virágzó példányát a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
Az erdei fülesbaglyok telente behúzódnak a városokba, falvakba, ahol parkokban, örökzöld fasorokon töltik a nappalokat.
A Körös–Maros Nemzeti Parkban a hideg beálltával megjelent a cuki énekesmadár is.
A sziki növénytársulások ősszel változatos, szemet gyönyörködtető színvilágot mutatnak a pusztában.
Előbb fecskék, majd seregélycsapatok gyülekeznek a juhnyájak és szarvasmarhagulyák közelében. Mit takarhat a jelenség?
Itthon nagyon ritkán lehet vele találkozni, 1947 óta mindössze tízszer látták.
A vonulásra készülő madarak száma szeptember közepén tetőzik az alföldi pusztákon, hogy október elején elinduljanak Afrika déli csücske felé.
Levelibékahadak jelentek meg a Kis-Sárréten: idén jó sok fiatal példány vadászik a fűszálakra felkapaszkodva.
Eddig is kiugróan sok vörös vércse költött a cserebökényi telepen, 2023 azonban különösen erős év.
Idén csaknem hétszáz marhát hajtottak ki a Csanádi-pusztákra.
Az agárkosbor mediterrán származású, közép-európai faj, leginkább az ország nyugati részén és középhegységeinkben fordul elő. Most, áprilisban kezdi ontani bíborszínű virágait.
A réti fülesbagoly Magyarországon ritka fészkelő, ezért is nagy öröm, hogy március végén találtak egy fészket a Körös–Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén, amelyben tojás is volt.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.