Tavak, források, patakok, és persze gázlók sora, amiken a száraz lábbal való átkelést olykor igazi logikai feladványnak érzi az ember. De nemcsak a vizes tematika jegyében telt ez a túra, Bibervárat, a közelében fekvő pálos kolostor egykori helyét, és a ma már csak romjaiban létező Zamenhof-kilátót is útba ejtettem.
Olykor egy vándorút során tett megálló enged csak igazi betekintést egy adott környezet egyedi hangulatába és értékeibe. Megismerkedve a helyiekkel a táj egyre elevenebb, egyre beszédesebb lesz, a megannyi új ismeret és impulzus pedig főleg azok számára hat inspirálóan, akik szeretik a dolgokat közelebbről is megszemlélni. Egy ilyen felfedező ismerkedés részesei lehetünk Belicza László Gábor fotóművész képein keresztül, aki a Börzsöny szívében talált rá valami valódira, izgalmasra és meghittre.
A Dunakanyarból indul és a szlovák határnál ér véget. Átszeli hazánk legnagyobb összefüggő lakatlan, zöld területét, felfedve annak minden szépségét és egyediségét. Ez az út a Honti Piros, ami egy kihagyhatatlan túra a táj szerelmeseinek és a történelem kedvelőinek.
Idén immáron harmadjára futottunk neki szállásválogatónknak, szívünk pedig visszahúzott a Börzsönybe. Kóspallagtól másfél kilométerre, a hegység legrégebbi, több mint 85 éves múltra visszatekintő, kempingként és erdei iskolaként is funkcionáló turistalétesítményében töltöttünk egy remek éjszakát. Még egy kis környékbeli barangolásra is futotta az időnkből.
Ez a Börzsöny-kör nagyon kedvelt az országúti kerékpárosok és a túrázók körében, akik általában valamelyik Duna-parti települést választják rajthelynek, de igazából bárhonnan elkezdhető. Arra azonban nem árt figyelni, hogy vonattal szinte kizárólag a Budapest-Szob-vasútvonalon érdemes megközelíteni a Börzsönyt, mivel a Budapest és a Drégelypalánk közötti szakaszon közel 3 órás menetidővel kell számolni. Nagyjából 120 km vár rád, így egész napos, családdal pedig akár kétnapos tekerésre készülj!
