Tudod, hogy miért áll Kéktúra-emlékmű ott, ahol nem is vezet a kéktúra?
Az Országos Kéktúra két végpontja az idők folyamán többször is változott, hol a fejlődés, hol a történelem változásai miatt.
Az Országos Kéktúra két végpontja az idők folyamán többször is változott, hol a fejlődés, hol a történelem változásai miatt.
A Természetjáró kínálatából ezúttal az ország legmagasabb területeit feltáró túrákat válogattunk. Ezeken az útvonalakon már határozott jeleit érzékelni az ősznek, tehát a legszebb díszletek között tölthetjük a hétvégét.
A Természetjáró kínálatából ezúttal négy olyan, hegyvidéki túrát válogattunk össze, amelyeket a hosszabb, változatosabb útvonalak kedvelőinek figyelmébe ajánlunk.
A Kőszegi-hegység déli sarkában, a kéktúra végpontján, remek közlekedéssel, minden adott ahhoz, hogy nagy kirándulásokra induljunk. Pedig az itt fekvő Velemben egy napra helyben maradni is érdemes.
A Természetjáró heti válogatásába összegyűjtött túrákon kiélvezhetjük az első havat, és még nagyobb tömegekkel sem kell megosztoznunk a téli tájon.
Egy jelvényszerző túrát fogunk most bemutatni, amely elsősorban nem a környék népszerűbb helyeit célozza meg, hanem a hegység kevésbé ismert természeti és kulturális értékeit.
Most, ősszel gyakrabban kerülhet szem elé a jobbára éjszakai életmódot folytató foltos szalamandra. Ezúttal a Kőszegi-hegységben sikerült lencsevégre kapni.
Elsőre azt is gondolhatnánk, hogy graffitik csúfítják a Kőszegi-hegység egyes fáit, pedig pont hogy azok védelmében festettek rá jeleket a szakemberek.
Mikor két hónappal ezelőtt lefoglaltuk velemi szállásunkat, virágba borulós, madárcsicsergős húsvéti ünnepekre készültünk egy napsütéses tavaszi kéktúrával egybekötve. Álmunkban sem gondoltunk volna egy hófúvásos, hóemberépítős, hógolyózós, csúszkálós, cipőbeázós írott-kői túrára, arra pedig pláne nem, hogy végül egy életre szóló élmény kerekedik belőle!
→ TovábbKis patkósdenevérek, nyugati piszedenevérek és horgasszőrű denevérek sokasága élvezheti zavartalan nászát és pihenését egy egyszerű ötletnek köszönhetően.
A Természetjáró.hu kínálatából most olyan túrákat ajánlunk az Alpokra kilátást nyitó Kőszegi-hegységtől a havas sportok hazai fellegvárának számító Mátrán át a túrázókat a háborítatlan erdőségeivel elvarázsoló Bükkig, amelyeken a szabadban végzett, egészséges testmozgás élményén túl a téli hangulat is átélhető - még akkor is, ha úgy tűnik, a fehér karácsony sajnos ismét elmarad.
Bejött az előrejelzés, szerda reggelre a novemberi hó már pehelypaplanként borította be a Kőszegi-hegység magasabb pontjait.
A hegytetőkön tornyosuló várakban megelevenedik a történelem, a falakról meseszép a panoráma, ráadásul most őszi színekbe öltözött erdők mélyén túrázhatunk.
Az öt racka juhból álló szakadár csapat közel egy hónapja lépett le a gazdájától, és azóta a Kőszegi-hegységben bóklásznak. Legutóbb Óház közelében tűntek fel. Le is videózták őket.
A Dunántúli-középhegység, illetve a Bakony földtudományi értékekben gazdag vidékét Sümegnél elhagyva jóval „egyhangúbb” tájegységek (pl. Marcal-medence, Kemeneshát, Sopron–Vasi-síkság) következnek egymás után. Síkságok és dombvidékek erdőiben baktatva hosszú, mintegy 130 km-es gyaloglás vár ránk, amíg meg nem érkezünk a magyar–osztrák határon fekvő Kőszegi-hegység térségébe.
A Kőszegi-hegység, Burgenland és egyben a Dunántúl legmagasabb csúcsán, a 882 m-es Írott-kőn álló panorámatoronyra ikonikus objektumként tekintenek a kéktúrázók, hiszen itt fonódik össze az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra nyomvonala.
Téli ruhát öltött a Kőszegi-hegység. A magasabban fekvő részeken akár 20 centis is lehet a hótakaró vastagsága.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Kőszegi-hegység legvadregényesebb részén jártunk, amikor Bozsok határában felkapaszkodtunk a kolosszális Kalapos-kövekhez, illetve az itt megbúvó rendkívül látványos üregekhez és sziklapárkányokhoz.
Megjelent a Turista Magazin téli, összevont lapszáma: bemutatjuk Kőszeg városát, átugrunk kicsit Ausztriába, Léka várához, és a környék túralehetőségei közül is bőven szemezgetünk.
Egy jelvényszerző túra, ami elsősorban nem a környék népszerűbb helyeit célozza meg, hanem a hegység kevésbé ismert természeti és kulturális értékeit.