Az utóbbi néhány évben jelentősen megnőtt a bagolyköpet-vizsgálatok iránti érdeklődés, mely tovább fokozódik a technika fejlődésével. Ebben a cikkben bevezetünk a bagolyköpetek világába, bemutatjuk, hogyan néznek ki, miként történik a feldolgozásuk, és milyen izgalmas felfedezésekre lehet bukkanni bennük.
Hazánkban az összes hüllő és kétéltű védett, amelynek legfőbb oka, hogy számuk rohamosan csökken. Ezért is érdekes annak az új kutatásnak az eredménye, amely szerint több kockás sikló található a városias Balaton-parti részeken.
Mindig is szeretted a lepkéket? Most csatlakozhatsz egy közösségi kutatáshoz, ahol a lepkék vannak a fókuszban. Ha segíteni akarsz kedvenceidnek, vegyél részt a kutatásukban. Hogy ez mit jelent, mire jó, és hogyan vehetsz benne részt, cikkünkben eláruljuk.
Azt tudjuk, hogy a macskák, ha lehet, kerülik a vizet, pontosabban az úszást, így azt legkevésbé sem feltételeznénk, hogy egy vizes élőhely is lehet kedvező a vadmacskák számára. Erre a Kis-Balaton ragadozóemlős-kutatásai alaposan rácáfolnak.
A Corvinus Egyetem kutatói a Pilis és a Visegrádi-hegység egy részének rekreációs értékét becsülték meg a látogatással eltöltött idő alternatív költsége, az útiköltség és a látogatószám alapján. Hasonló kutatást még nem végeztek Magyarországon.
A Pók-Háló névre keresztelt kutatásban most te is részt vehetsz a saját kertedet körbejárva május és november között.
Az ökoszisztémákban megjelenő mikroműanyag-terhelések az utóbbi évtizedben egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, ráadásul ezek felületéhez akár gyógyszermaradványok, növényvédőszerek is hozzákötődhetnek.
Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán.
27 éven át figyelte a farkasokat két biológus, és meglepő eredményre jutottak. Kiderült, nem feltétlenül abból lesz a falkavezér, aki annak született. Egy aprócska kórokozó ugyanis alaposan átrendezheti az erőviszonyokat.
Szegedi kutatók meglepő eredményre jutottak, amikor a közlekedési hálózatok levegőminőségre gyakorolt hatását elemezték.
Augusztus 26-án, pénteken nyílt napot tart az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézete Tihanyban. A látogatók betekinthetnek az intézetben folyó munkába, bejárhatják a műemlék épületegyüttest és sok más mellett megismerhetik a tó őshonos és invazív halfajait.
Őshonos lápi halfajból nincs túl sok a Kárpát-medencében, és mostanra sajnos, mindegyik veszélybe került. Különösen igaz ez a lápi pócra, amely bár 60 millió éves múlttal bíró faj, az ember képes volt – földtörténeti léptékben mérve – egy pillanat alatt végveszélybe sodorni.
Május 20-án volt a Méhek napja, ebből az alkalomból mutatták be a Soproni Egyetem kutatói azt a biomonitoring módszert, amely a méhcsaládokat hívja segítségül a környezet állapotának felméréséhez.
Világszerte egyre népszerűbbek a faültetési mozgalmak, amelyek révén bárki bekapcsolódhat a klímaváltozás elleni küzdelembe. Hogyan segítenek a fák, és miért nem lehet bárhová bármit ültetni? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk dr. Aszalós Réka erdőökológussal, aki maga is önkéntes szakértőként segíti az egyik hazai faültetési mozgalmat
Az erdőkben élő fák kapcsolatban vannak és kommunikálnak egymással, de ha szükség van rá, gyógyítják is egymást. Suzanne Simard évtizedek óta kutatja a fák kommunikációját, szerinte az erdők sok szempontból hasonlítanak az emberi társadalmakhoz, épp ezért, ha megértjük az erdő működését, abból mi is tanulhatunk.
Első pillantásra talán furcsának tűnhet a cím, hisz a kutya-macska viszony az esetek többségében nem mentes a konfliktusoktól. Vajon hogyan tudnának pont kutyák segíteni a vadmacskákon?
Műholdas nyomkövető eszközökkel két éven át vizsgálták a madarak vonulását. Az elképesztő távolságadatok mellett az is érdekes jelenség, hogy ez a faj képes a fiókáit a lábai között menekíteni.
Az utóbbi években sokaknak feltűnt, mintha kevesebb hó esne hazánkban. De vajon a számok is alátámasztják mindezt? Tanulmány készült a hazai havazásokról, amelyből az is kiderül, vajon az unokáink látnak-e majd havas tájat Magyarországon.
Hogyan kerülhet át egy eurázsiai halfaj Észak-Amerikába, ha nem szándékosan telepítik be? Mit keres egy trópusi hal a Hévízi-lefolyóban? És ki a halak kakukkja? A hazai vizek invazív halfajairól beszélgettünk dr.Takács Péter halbiológussal.
A Szegedi Tudományegyetem harmadik éve folyó kutatásai szerint a mikroműanyagok jelentős részben a műszálas ruhák mosása révén kerülnek a Tiszába.
