Keresés eredménye

Ahogy minden évben, idén is megmutatjuk nektek a tíz legolvasottabb cikkünket. Ezúttal egyebek mellett a visszatérő gyilkos csomorika, a sátoraljaújhelyi függőhíd, a pilisi bivakkunyhó, a legfurább nevű településrész és egy megingathatatlan gólyaszerelem voltak a legfelkapottabb témáink.

Kétszáz éve került elő az első bizonyíték arról, hogy a gólyák Afrikában telelnek. Később a gyűrűzésnek, majd még később a műholdas jeladók használatának köszönhetően mára megszaporodtak az információk a madarak vonulásáról és telelőhelyeikről.

Kevés olyan rejtélyes madarunk van, mint az erdei szalonka. Még mindig igen keveset tudunk róla. Egyrészt, mert Magyarországon csak átvonul, másrészt, mert nagyon nehéz őt megtalálni. Rejtőszíne tökéletes, és kiválóan el tudja kerülni az embert. Jöjjön hát nyolc érdekesség a magyar erdők vándorló tündérmadaráról.

Vannak rigók, amelyekkel csak télen találkozhatunk hazánkban, és vannak olyanok is, amelyek dacolva az ösztöneikkel mégis nálunk telelnek. Lássuk, milyen rigókat leshetünk meg télen!

Európa egyik legkisebb termetű madara az ökörszem, amely télen a településeken is gyakori, akár még az etetők közelében is fel-feltűnik, de csak villanásnyira. Parányi, mint egy barna golyó, a hangja azonban messzire hallatszik.

Magyarországon rendkívül ritkán látható madárfajt, rezneket figyeltek meg Kardoskúton, a Fehér-tó térségében. Annyira nem gyakori a megjelenése, hogy 1973 óta ez a kilencedik észlelése itthon.

Az erdei szalonkát kiváló rejtőszíne miatt nappal sem könnyű észrevenni, de éjszaka meg még úgyse. Pedig ez a rejtőzködő madár leginkább az esti időszakban aktív. Csatlakoztunk dr. Schally Gergely egyetemi oktató-kutató szalonkagyűrűző túrájához, hogy találkozhassunk az erdők titokzatos tündérmadarával. Hogy milyen hangulatú egy éjszakai becserkészős szalonkagyűrűzés, azt videónkban megmutatjuk.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint 2001-ben nálunk, a Brit Királyi Madárvédelmi Társaság szerint 1995-ben Marokkóban tűnt fel utoljára a vékonycsőrű póling, egy azonban egészen valószínű: többet sehol sem fogjuk látni.

Az új madárfaj a különös tamariszkuszposzáta nevet viseli, és november elsején került rá jelölőgyűrű a szegedi Fehér-tónál.

1949-ben jelentettek utoljára magyar gyűrűs kanalasgémet Egyiptomból, de most, 75 év után ismét felbukkant egy fiatal példány, amely mindössze két és fél nap alatt repült el hazánkból az észak-afrikai országig.

A most 16. életévében járó madár óvatos becslések szerint is 255 000 km-t vándorolt eddig, ami akkora távolság, mintha 6,5-szer körberepülte volna az egyenlítő mentén a Földet.

Veszprémi Állatkertben kelt és nevelkedett három fiatal uhu térhetett vissza a Tarna-vidéki vadonba.

Fiatal kabasólyom landolt Varbó főutcáján. Rosszul érintette a vihar és a csapadékos időjárás, teljesen legyengült, de a helyiek a segítségére siettek, és jó kezekbe került.

A több mint 30 éve zajló dunai madárszámlálások során kevesebb mint tíz alkalommal került szem elé ez a madárfaj, akkor is csak néhány egyed. Most viszont csaknem két tucatot sikerült megfigyelni a Duna gemenci szakaszán. Felbukkanásánál már csak külseje meglepőbb.

Népes seregélycsapatok gyülekeznek és kísérik a legelő állatokat az alföldi pusztában. Miért teszik ezt?

A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kis-Sárréten dolgozó természetvédelmi őre egyik reggel hangos kutyaugatásra lett figyelmes. Nagyon meglepődött, amikor meglátta a mogyoróbokrok alatt megbújó vendéget.

Jelenleg közel 130 olyan madárfaj van a világon, amelyeket elveszettnek tekintenek, ezeket a madarakat már tíz éve nem látta senki, de ez jó esetben nem jelenti azt, hogy örökre eltűntek.