Azt bizonyára mindenki megfigyelte már magán, hogy mennyire jól tud esni testnek és léleknek egyaránt, ha madarak csicseregnek körülötte. A madárdal pozitív hatásait ma már számos tudományos kutatás is igazolja.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság címerében szereplő siketfajddal ma már nem találkozhatunk az országban, de a 60-as évekig kis számban rendszeresen fészkelt az Alpokalján. Hogy visszatér-e valaha, az a jövő zenéje.
Tudtad, hogy bizonyos harkályok lemerészkednek a talajszintre, ahol rendkívül ügyesen vadásznak hosszú, ragadós nyelvükkel?
Lehetetlennek tűnik, de mégis igaz, hogy ezek a madarak valóban tudatosan hajlítják meg csőrüket, mintha valami ruganyos gumiból lenne. De miért csinálják ezt?
Van egy különleges, rejtőzködő, már-már misztikus madarunk, amivel csak nagy ritkán találkozhat az erdőjáró. A rejtélyes erdei madár a vadászati kultúrában is egyedi helyet foglal el, kutatása pedig nagyon fontos a faj fennmaradása érdekében. Dr. Schally Gergely egyetemi oktató-kutatóval beszélgettünk az immáron 16 éve tartó hazai szalonkamonitoring eredményeiről, és azt is elárulta, miért olyan izgalmas minden, ami erdei szalonka.
Hazánk legnagyobb bagolyfaja ritka fészkelő nálunk, leginkább hegységeink peremén találkozhatunk vele. Legerősebb állománya a Zempléni-hegységben él, de Békésben is feljegyezték a fészkelését.
Madarat tolláról, tartja a mondás. Te felismered a madarakat tollukról, csőrükről, karmukról?
Tollak nélkül egy madár sem reppenhetne a magasba, de vajon még milyen képességeket ad ez a nagyszerű „találmány” a madaraknak?
