Van egy különleges, rejtőzködő, már-már misztikus madarunk, amivel csak nagy ritkán találkozhat az erdőjáró. A rejtélyes erdei madár a vadászati kultúrában is egyedi helyet foglal el, kutatása pedig nagyon fontos a faj fennmaradása érdekében. Dr. Schally Gergely egyetemi oktató-kutatóval beszélgettünk az immáron 16 éve tartó hazai szalonkamonitoring eredményeiről, és azt is elárulta, miért olyan izgalmas minden, ami erdei szalonka.
Tollak nélkül egy madár sem reppenhetne a magasba, de vajon még milyen képességeket ad ez a nagyszerű „találmány” a madaraknak?
Azt bizonyára mindenki megfigyelte már magán, hogy mennyire jól tud esni testnek és léleknek egyaránt, ha madarak csicseregnek körülötte. A madárdal pozitív hatásait ma már számos tudományos kutatás is igazolja.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság címerében szereplő siketfajddal ma már nem találkozhatunk az országban, de a 60-as évekig kis számban rendszeresen fészkelt az Alpokalján. Hogy visszatér-e valaha, az a jövő zenéje.
Tudtad, hogy bizonyos harkályok lemerészkednek a talajszintre, ahol rendkívül ügyesen vadásznak hosszú, ragadós nyelvükkel?
Lehetetlennek tűnik, de mégis igaz, hogy ezek a madarak valóban tudatosan hajlítják meg csőrüket, mintha valami ruganyos gumiból lenne. De miért csinálják ezt?
Hazánk legnagyobb bagolyfaja ritka fészkelő nálunk, leginkább hegységeink peremén találkozhatunk vele. Legerősebb állománya a Zempléni-hegységben él, de Békésben is feljegyezték a fészkelését.
Madarat tolláról, tartja a mondás. Te felismered a madarakat tollukról, csőrükről, karmukról?
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
