Keresés eredménye

A Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) területén idén is sikeres évük van a szalakótáknak: szinte minden tájegységben növekedett a költőpárok száma, és egy rekordnak számító, tízfiókás fészekaljat is találtak a madarászok.

Bár a várost és a természetet hajlamosak vagyunk egymástól élesen elválasztani, valójában egy zsúfolt, zajos betondzsungel is sok élőlénynek adhat otthont. A városlakó állatokért és növényekért mi magunk is sokat tehetünk, akár a saját kertünkben, az erkélyünkön vagy akár úgy is, ha csatlakozunk egy civil egyesület, kerületi szerveződés vagy kutatóintézet helyi természetvédelmi munkájába.

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket.

Lehet, hogy az évnek ebben a szakaszában te is láttál már olyan madarat, amelyik rátámadt a saját tükörképére. Ez sem nekik, sem az embereknek nem jó, de szerencsére lehet tenni ellene.

A legnagyobb európai sas víz közelében szeret költeni, nálunk a folyók mentén lévő galériaerdőket és idős tölgyeseket kedveli. Tavasz közepén-végén a fiókák már akkorára nőnek, hogy meg lehet jelölni őket gyűrűvel, és így nyomon lehet követni akár a teljes életútjukat.

Saját tükörképükre támadó madarakra lehet számítani az elkövetkezendő időszakban – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Mi is tehetünk a madarak védelméért.

Az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny feladatokat, amelyek áprilistól tilosak, mert veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre.

A Budapesten kihelyezett odútelepek nagyban hozzájárulnak a városlakó madarak védelméhez, amit az idei összesített számok is jól mutatnak. Az MME beszámolójából sok minden kiderül, többek között az is, hogy a költőhelyek nem csupán a madaraknak szolgálnak otthonul.

A népi megfigyelés szerint Kisboldogasszony napján, azaz szeptember 8-án hagyják el az országot a fecskék.

2022 Év Madara hazánk madárvilágának egyik emblematikus képviselője, az erősen hullámzó röptű, fokozatosan halkuló, gyakran elnyújtott, kacagó kiáltásáról is könnyen felismerhető zöld küllő lesz. Az Európa-szerte gyakori, óvatos természetű madár elsősorban lombos és fenyővel elegyes erdőkben, fás legelőkön él, de ártereken, parkokban és nagyobb kertekben is költ.

Idén tavasszal is nehezen indul az amúgy is megfogyatkozott állományú molnár- és füsti fecskék költése. Az elhúzódó hűvös idő miatt vonulásuk legalább két hetet csúszik, ráadásul a fészeképítés során is számos nehézségbe ütköznek.

Március végén az ország több pontján is megérkeztek már az első füstifecskék, bár ők még csak a korai előfutárok, a többség majd csak ezután érkezik. A partifecskékre is várnunk kell még, de aki építkezik vagy nagy mennyiségű földhalom áll a telkén, az jó, ha felkészül arra, hogy akár egy egész kolónia is megtelepedhet ott pár hónapra.

Február 12-én visszaérkezett fészkére Vassurány büszkesége Suri, a fehér gólya, aki ma már – nem túlzás – igazi médiasztárnak számít itthon, és sokak reménye szerint, ha ő itt van, a tavasz is közel jár már.

A Tamásiban álló családi ház mára országosan ismert lett, ugyanis körben az eresz alatt több mint 400 műfészek várja a hazatérő fecskéket. Tavaly kétszáz fészekben volt költés, idén még több madárra számítanak.

A gyakorlati természetvédelem fontos eszközei a mesterséges madárodúk és költőládák, melyek több hazai madárfaj- például a kék vércse és a szalakóta- állományának megerősödésében is kulcsfontosságú szerepet játszottak. A kihelyezett odúkba azonban olykor nem várt látogatók is érkeznek.

Ősszel újra folytatódik az a nemzetközi kampány, amely hét madár hősies vándorútját követi nyomon. A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (BirdLife International) kezdeményezésével indult kampány a vonuló madarakra leselkedő, emberi eredetű veszélyeztető tényezőkre hívja fel a figyelmet.

A kánikula idején nemcsak az embereknek, hanem a körülöttünk élő állatoknak is sok folyadékra van szükségük. Ilyenkor létfontosságú a madarak itatása is, és az, hogy folyamatosan hozzáférjenek a vízhez.