Egy hete még aggodalomra adott okot a tatai Öreg-tavon gyülekező vadludak alacsony létszáma, mostanra azonban már 10 ezernél is több példány, köztük ritka fajok is érkeztek. Mi lehetett a késői érkezés oka?
A vonulásra készülő madarak száma szeptember közepén tetőzik az alföldi pusztákon, hogy október elején elinduljanak Afrika déli csücske felé.
Már itt a május, de a madárvonulás még mindig tart, a kései vonulók, mint a kék vércse, a szalakóta, a gyurgyalag, a kakukk vagy a sárgarigó mostanában érkeznek vissza telelőhelyeikről.
A fiatal madár légvonalban 9037 kilométert tett meg egy vasi falutól a Dél-afrikai Köztársaság egyik nemzeti parkjáig.
A szaporodó- és telelőhely közötti, évente kétszer bejárt vándorút megtétele évmilliók óta szerepel szárnyas barátaink túlélési stratégiáinak repertoárjában. Összeállításunkból megtudhatjátok, mi a különbség a fakultatív és az obligát vonulás között, valamint arra is fény derül, hogy nem csupán észak és dél közötti vándorlás létezik.
Egyre több darucsapat érkezik a kardoskúti Fehér-tóhoz, így a Hortobágy mellett már itt is megleshetjük ezeket a gyönyörű madarakat.
Mit gondoltak a vonuló madarakról az ókorban, és mit tudunk most? Mi köze van a híres angol napilap hirdetési rovatának egy magyar gólyához? És vajon mely fajok tartoznak a vonulási rekorderek közé? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre is választ adunk.
Az enyhe tél végi időjárásnak köszönhetően a szokottnál korábban jelentek meg a vándormadarak a hazai tájakon. Egyre népesebb csapatokban érkeznek a Dél-Alföldre is, ahol ezekben a napokban az intenzív madárvonulás miatt érdemes az eget kémlelni.
A tavasz beköszöntével a Körös-Maros Nemzeti Park tájain is egyre intenzívebbé válik a madárvonulás. Északról érkező téli vendégeink többsége lassan elhagyja a térséget, délről viszont folyamatosan érkeznek a nálunk, illetve tőlünk északabbra költők.
Az őszi madárvonulás csúcsidőszakában mintegy 50 ezer madár töltötte az éjszakákat a kardoskúti Fehér-tavon.
Mr. Blue-nak, a GPS-jeladóval ellátott kis liliknek köszönhetően újabb érdekes információkkal gazdagodtunk e madarak vándorlási útvonala kapcsán.
Az első darvak szeptember közepén tűntek fel a Hortobágyon, és egy hét alatt tízszeresére nőtt a számuk. A hétvégén már közel százezer madarat számoltak a szakemberek. A szokatlan tömeg szó szerint a szelek szárnyán érkezett.
Vonulási időszakban, a gyakori madárfajok mellett, időről időre más kontinensekről idevetődő, ritka kóborlók is feltűnnek nálunk. Pár napja két amerikai faj, egy sárgalábú cankó és egy cankópartfutó tűnt fel Szeged közelében.
Augusztus második felében kezdenek gyülekezni, és a népi megfigyelés szerint szeptember 8. környékén kelnek útra a fecskék.
A fekete gólyák vonulása a Közép-Tisza és a Nagykunság vidékén szeptember közepén éri el a csúcsát. A madarak a táplálkozó helyeken kisebb-nagyobb csapatokba verődnek össze. Idén az eddigi legnagyobb csapat 164 példányból állt.
Benne járunk már az őszi madárvonulásban, így a Körös–Maros Nemzeti Parkban található a Biharugrai-halastavaknál is egyre népesebb és sokszínűbb madárvilág.
Ma már egyre gyakoribb látvány, hogy fehér gólyák álldogálnak a hóesésben vagy füstifecskék röpködnek a kora tavaszi szélben. A klímaváltozás átírja a régi szabályokat, a madarak pedig megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz.
A tavaly augusztusban Hortobágyon gyűrűzött nádi énekesmadár nagyot repült, 215 nappal később és 2333 kilométerrel távolabb egy eilati gyűrűzőállomáson akadt ismét hálóba.
Több ezer bíbic és nagy lilik, cankók, nagy kócsagok, récék a Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin és vizes élőhelyein.
A lecsapolások után a madarak nagyon könnyen találnak élelmet, és ez mágnesként vonzza őket a Kis-Sárrétre.
