A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint 2001-ben nálunk, a Brit Királyi Madárvédelmi Társaság szerint 1995-ben Marokkóban tűnt fel utoljára a vékonycsőrű póling, egy azonban egészen valószínű: többet sehol sem fogjuk látni.
A most 16. életévében járó madár óvatos becslések szerint is 255 000 km-t vándorolt eddig, ami akkora távolság, mintha 6,5-szer körberepülte volna az egyenlítő mentén a Földet.
Lehet, hogy az évnek ebben a szakaszában te is láttál már olyan madarat, amelyik rátámadt a saját tükörképére. Ez sem nekik, sem az embereknek nem jó, de szerencsére lehet tenni ellene.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felmérése szerint az utóbbi évek csökkenése megállt, most ismét nő a fehér gólyák száma.
A sasszinkronnak nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sas- és sólyomtelelőhelyét felmérték a magyar, horvát, szlovák, szlovén, cseh, szerb és román madártani szakemberek, így a lehető legpontosabb képet kaphatjuk az itt tartózkodó ragadozómadár-fajokról és ezek egyedszámáról.
Baglyot láttál egy közeli fán? Idén is bárki részt vehet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) országos erdeifülesbagoly-telelőhely felmérésén január 19. és 22. között.
A kaszpi haragossikló helyzete elkeserítő. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén az Év Hüllője kampánnyal szeretné felhívni a figyelmet erre a ritka állatra.
1974. január 6-án 200 lelkes madárvédővel indult az egyesület története. Ismerd meg Európa egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezetét, ami nem csak a madarakon segít.
Európa egyik legkisebb termetű madara az ökörszem, amely télen a településeken is gyakori, akár még az etetők közelében is fel-feltűnik, de csak villanásnyira. Parányi, mint egy barna golyó, a hangja azonban messzire hallatszik.
Egyre nagyobb a vírus természetvédelmi jelentősége, és időnként emlősök is elkapják a fertőzést. A darvak vélhetően a Kárpát-medencébe érve találkoztak először a madárinfluenzával.
Tudtad, hogy akkor is van esélyed az ablakból lesni a tollas jószágokat, ha egy belvárosi lakásban élsz? És azt, hogy a kenyérmorzsa akár végzetes is lehet a madarak számára? Etetési kisokos.
Itthon nagyon ritkán lehet vele találkozni, 1947 óta mindössze tízszer látták.
A madarak eltűnése miatt augusztusban számos bejelentés érkezik a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez.
Idén a bőséges táplálék-felhozatal és a jó idő meghozta a gyümölcsét a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő kék vércsék portáin is.
Az egerészölyv-fióka valószínűleg táplálékként kerülhetett a fészekbe, de aztán enni kért – és kapott is.
A fajt 2020-ban látták először itthon. Még a neve is sejtelmes: vándor árnyszitakötő.
Hosszú évek óta nem jártunk a főváros szélén elhelyezkedő Merzse-mocsárnál, amit a pesti mocsarak egyik utolsó hírmondójaként tartanak számon, ahol számos fontos vízimadár-faj lel otthonra. Amikor a napokban meglátogattam a kiemelt jelentőségű természetvédelmi területet, víznek nyomát sem láttam. Vajon örökre kiszáradt?
Még két hónapot se bírtak ki épen a Bartók Béla lakótelepen kialakított tanösvény ismeretterjesztő táblái.
Több mint nyolcszázan vettek részt az MME „Nagy téli madárles” akciójában, és közel 30 000 madárészlelést rögzítettek. Vajon melyik madárból láttak az észlelők a legtöbbet?
Március 16-án négy magyar kutató indul Angolába, ahol a világ legnépesebb ragadozómadár-gyülekezőhelyén 50 madárra szerelnek majd műholdas jeladót. Az expedíció célja az is, hogy változtassanak a kék vércsék ottani helyzetén, ugyanis évente tízezer példányt is megölnek, hogy aztán élelmiszerként piacra kerüljenek.
