Keresés eredménye

Hogy örülhetünk-e vagy sem az Ázsiából érkezett jövevénynek, még megválaszolásra, további kutatásra vár.

A Magyar Természettudományi Múzeum most a lakosság segítségét kéri egy kérdőív kitöltésében, hogy jobban rálássanak arra, mennyire ismerjük és hogyan állunk a molnárgörényhez.

Feltett szándékom, hogy eloszlassam a múzeumba járást övező sztereotípiákat, ami már régen nem a vitrin mögött pihenő, furcsa, kitömött állatokról szól. Ezúttal a Magyar Természettudományi Múzeumba látogattam el, hogy elmeséljem, miért érdemes megnézni Európa egyik legnagyobb természetrajzi gyűjteményét.

Összeállításunkban olyan fővárosi programlehetőségeket sorakoztatunk fel, amelyek szuper kikapcsolódást nyújthatnak akár az egész család számára esőnap esetén, de persze egy napsütéses vasárnap délután is megállják a helyüket.

Mitől színesek a zuzmók? Hogyan képesek megélni extrém körülmények között? Miért vannak tele az elszáradt bokrok és fák zuzmókkal? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adunk cikkünkben, sőt az is kiderül, milyen íze van a zuzmólevesnek.

Hazánk egyik legritkább, fokozottan védett gerinces állatfaja a magyar szöcskeegér, amely jelen tudásunk szerint egyedül nálunk fordul elő. A faj kutatása kiemelt fontossággal bír. A magyarszöcskeegér-felmérést harmadik alkalommal tartották meg egy többnapos tábor keretein belül.

A háromnapos eseményen lesz gombakiállítás és gombaszépségverseny, lesznek gombabemutatók, szaktanácsadás, a legkisebbeket pedig gyereksarokkal várják a szervezők a Magyar Természettudományi Múzeumban.

Európa legnagyobb, méhekről és más beporzókról szóló kiállítását rendezi be a Magyar Természettudományi Múzeum. A tárlat március végén nyit.

A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai tavaly 71 tudományra új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írtak le. Természetrajzi örökségünk legújabb kincseit a kutatók 28 országból írták le, Afrika déli csücskétől Eurázsián át Új-Guinea szigetéig.

Az Erdélyben előkerült páratlanul gazdag leletanyag világszinten is egyedülállónak tekinthető, hiszen ezek a csontmaradványok a dinoszauruszok kréta időszak végi eltűnését megelőző rövid időszakba engednek betekintést.

Antropológusok és régészek közreműködésével tavaly nyáron megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely területén feltárt III-as számú tömegsír tudományos vizsgálata. A kiemelt maradványok vizsgálata a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani tárában zajlik. A munkáról most egy kisfilm is készült.

A kétéltűek világszerte bajban vannak. Több más tényező mellett a legnagyobb aggodalmat két gombafertőzés okozza. Vajon a hazai fajokat is elérte a betegség? És túrázóként tehetünk valamit a védelmük érdekében? A téma szakértőjét, dr. Vörös Juditot kérdeztük, aki nemcsak kutatja és segíti a kétéltűeket, de három új békafajt is felfedezett.

Többek között a világ Legjobb Asztrofotóját, de emellett még közel 100 remek felvételt nézhetsz meg az idei Csillag-Képek asztrofotó-kiállításon.

Az Év Emlősévé választott hiúzt idén számos rendezvény népszerűsíti. Többek között kulturális programok, akadályverseny és „hiúzfutás” is várja a természetbarátokat. A programsorozat nyitórendezvényét ezen a hétvégén tartják Budapesten.

Aki követi a hazai természetfotózást, lehet már a címből sejti ki nyerte a Varázslatos Magyarország fotópályázat legnagyobb elismerését, aki nem, az hamarosan megtudhatja a díjátadóról készült beszámolónkból.

Bár a tündérfátyol már csak a neve miatt is vonzóbbnak tűnhet, mégis végig vezetett a magyar zergevirág Az Év Vadvirága szavazáson.

November 16-án és 17-én rendezik meg a Magyar Természettudományi Múzeumban a Földikutya Gála és Forgatagot, ahol nemcsak ezzel a fokozottan védett, furi szerzeménnyel, de a korábbi Év Emlőseivel, a sünivel, a pelével, az ürgével is megismerkedhetsz.