Imákról, befelé fordulásról és egy különös közösségről mesél a vértesi erdők mélyén megbújó majki épületegyüttes. Kik voltak és miért éltek némaságban a kamalduli szerzetesek? És mégis mi közük II. Rákóczi Ferenchez vagy éppen Esterházy Péterhez? Körbejártuk a minden szegletében felújított remeteséget.
Kik voltak és miért éltek némaságban a kamalduli szerzetesek? Képválogatásunk megmutatja, hol éltek a Vértesben.
Az egész Európában kuriózumnak számító műemlékegyüttes immár teljes szépségében várja a látogatókat. A korhű enteriőrök és az interaktív elemekkel is gazdagított kiállítások segítségével a látogatók bepillantást nyerhetnek az egykor némasági fogadalomban itt élt szerzetesek zárt világába.
Elkészült az Oroszlányt Tatabányával összekötő csaknem 13 kilométeres kerékpárút, amely Kecskédet, Környét és a majki kamalduli kolostort is érinti.
A Vértes északi lábánál elhelyezkedő, tavaly megújult kolostoregyüttes augusztus 13-tól új érdekességgel várja a látogatókat. A Szerzetesek asztalánál című kiállításon megtudhatod, hogyan lesz a borból misebor, miben különbözik a refektórium egy hagyományos ebédlőtől, és hogy mi az a hemina.
A Vértes északi lábánál olyan erdők rejtekén bújik meg a majki kamalduli remeteség kolostoregyüttese, ahol talán még a lélek is lábujjhegyen jár. A korábban méltánytalanul elhanyagolt műemlék most megújult köntösben fogadja a madárdalos erdei ösvényen érkező látogatókat.
