A nálunk meglehetősen ritkán látható fokozottan védett madár nagy utat tett meg, és várhatóan csak átutazóban van. Az adatok szerint ő az első gyűrűs orosz halászsas, amely megkerült Magyarországon.
A Karcag közelében található Zádor-híd különös látvány. Magányosan áll a határban, előtte puszta, mögötte szántóföld, víz sehol. Bár egy csatorna van itt, de az nem folyik át alatta, hanem furamód vele párhozamosan fut. De akkor mit keres itt ez a híd?
→ Tovább
Tomajmonostora első említése a 12. századból ismert, de ekkor az apátság már évszázadok óta működhetett.
A Nagykunság egyik legszebb pusztai kápolnáját találjuk Kunhegyes és Abádszalók között egy kunhalmon magasodni. Neogótikus épület szépen felújítva. Körötte virágzó orgonabokrok és szántóföldek. Az egyszerűség és a csend azonnal megérint, és ottmarasztal. A pusztatomaji Szent Móric-kápolnánál jártunk.
A székicsér hazánk egyik legritkább fészkelő madárfaja, épp ezért a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei évről évre nagy figyelmet szentelnek a faj védelmének.
A fekete gólyák vonulása a Közép-Tisza és a Nagykunság vidékén szeptember közepén éri el a csúcsát. A madarak a táplálkozó helyeken kisebb-nagyobb csapatokba verődnek össze. Idén az eddigi legnagyobb csapat 164 példányból állt.
Ritkább sármány- és pintyfélék telelnek a Hortobágyon és a Nagykunság területén. Sárgacsőrű kenderikéből ma már nem sokat látni nálunk, a hósármány néhány százas csoportokkal képviselteti magát, a sarkantyús sármány pedig néhány példányos csapatokban jelent meg.
A költőpárok felkutatásával és fészkeik fokozott felügyeletével óvják a nagykunsági székicsér-kolóniát, amely a kipusztulással fenyegetett hazai állomány nagy részét alkotja. Hála a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársainak, van remény arra, hogy ez a szép madár ne tűnjön el teljesen a hazai ornitológiai palettáról.
Közel egy évtizede minden télen sor kerül a fülesbaglyok helyi populációinak felmérésére a Nagykunságban. A tevékenységet természetvédők és önkéntesek végzik. Az idei mustra első adatai szerint az éjszakai ragadozó madarak egyik legnépszerűbb téli gyülekezőhelyeként ismert Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisvárost, Túrkevét ezúttal minden eddigit felülmúló mennyiségű bagoly választotta nappali pihenőhelyéül.
Bár a kisújszállási intézmény még viszonylag zsengének számít az erdei iskolák között, filozófiája és oktatási programja a hagyományos, állandósult értékekre fókuszál: a természet szeretetére neveli az ifjúságot.
