Keresés eredménye

A Nagykunság egyik legszebb pusztai kápolnáját találjuk Kunhegyes és Abádszalók között egy kunhalmon magasodni. Neogótikus épület szépen felújítva. Körötte virágzó orgonabokrok és szántóföldek. Az egyszerűség és a csend azonnal megérint, és ottmarasztal. A pusztatomaji Szent Móric-kápolnánál jártunk.

A székicsér hazánk egyik legritkább fészkelő madárfaja, épp ezért a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei évről évre nagy figyelmet szentelnek a faj védelmének.

A fekete gólyák vonulása a Közép-Tisza és a Nagykunság vidékén szeptember közepén éri el a csúcsát. A madarak a táplálkozó helyeken kisebb-nagyobb csapatokba verődnek össze. Idén az eddigi legnagyobb csapat 164 példányból állt.

Ritkább sármány- és pintyfélék telelnek a Hortobágyon és a Nagykunság területén. Sárgacsőrű kenderikéből ma már nem sokat látni nálunk, a hósármány néhány százas csoportokkal képviselteti magát, a sarkantyús sármány pedig néhány példányos csapatokban jelent meg.

A költőpárok felkutatásával és fészkeik fokozott felügyeletével óvják a nagykunsági székicsér-kolóniát, amely a kipusztulással fenyegetett hazai állomány nagy részét alkotja. Hála a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársainak, van remény arra, hogy ez a szép madár ne tűnjön el teljesen a hazai ornitológiai palettáról.

Közel egy évtizede minden télen sor kerül a fülesbaglyok helyi populációinak felmérésére a Nagykunságban. A tevékenységet természetvédők és önkéntesek végzik. Az idei mustra első adatai szerint az éjszakai ragadozó madarak egyik legnépszerűbb téli gyülekezőhelyeként ismert Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisvárost, Túrkevét ezúttal minden eddigit felülmúló mennyiségű bagoly választotta nappali pihenőhelyéül.

Bár a kisújszállási intézmény még viszonylag zsengének számít az erdei iskolák között, filozófiája és oktatási programja a hagyományos, állandósult értékekre fókuszál: a természet szeretetére neveli az ifjúságot.