Fokozódó aszályos időszakok, jégtörések, szélviharok, semmiből felbukkanó, hatalmas pusztítást véghez vivő parányi kártevők. A hazai erdők számára már a jelen is épp elég kihívást tartogat, de vajon mi vár rájuk a jövőben?
Miért jó fűben fekve az eget nézni? Miért jó a madarak énekét hallgatni? És ha az ember tudja, hogy a természettől rengeteg jót kap, miért teszi tönkre mégis a Földet, és miért nézi tétlenül, ahogy saját élettere egyre rosszabb állapotba kerül?
Egy fűféle, amely öt, de ötszáz centiméteres is lehet, a trópusoktól a hideg-mérsékelt övig, a tengerszinttől a 3000 méteres magasságáig, a félsivatagoktól a mocsarakig megtalálható mindenhol, és amelyet egymástól függetlenül annyi tudós leírt, hogy latin elnevezése mellett több mint 140 szinonimája létezik. Ez a különleges növény a nád.
A vadon élő beporzó rovarok fogyatkozása sajnos globális jelenség. Ez nemcsak a biodiverzitás csökkenése miatt nagy probléma, de a haszonnövények hozamát is jelentősen befolyásolja.
November elején a Balatoni Limnológiai Intézet közleményben adott hangot aggodalmának a balatoni nádasok utóbbi években tapasztalható csökkenése miatt. Nem véletlenül, a nádasok kiterjedésének és állapotának megőrzése a tó egészsége szempontjából kiemelkedően fontos.
A Balaton legtöbbünk számára a nyarat, a szabadság felhőtlen heteit jelenti. Nem úgy a tihanyi kutatók számára, akik egész évben a tó egyik leggyönyörűbb pontján dolgoznak. Számukra a Balaton nemcsak az ország egyik legszebb helye, de kutatásaik titkokkal teli tárgya is.
Betontenger, üvegfalak, nappali fényár az éjszaka közepén. A városban élő növények és állatok számára nem könnyű terep ez, nem csoda, hogy a városlakó fajok száma egyre csökken. Világszerte azonban egyre több olyan kezdeményezéssel lehet találkozni, melyek sokat tesznek a városok élővilágának sokszínűségéért.
Az európai felszíni vizek csupán 40%-a egészséges, Magyarország vizeinek pedig kevesebb mint 20%-a van jó ökológiai állapotban. Ha a helyzet nem javul, a hazai vizek emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe.
A Duna, ahogy a legtöbb folyó számos problémával küzd, s bár állapota egyre jobb, azért még nem dőlhetünk hátra. Június 29-én tartják a Nemzetközi Duna-napot, ebből az alkalomból következzen most egy kis helyzetjelentés a Duna partjáról.
A királyréti Hiúz Ház közelében egy szokatlan jármű parkol. A Dunavirág Vízibusz, nevével ellentétben, nem egy kétéltű közlekedési eszköz, de a vízhez nagyon is sok köze van.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet megnyitása óta sok minden történt Tihanyban. Kutattak itt Nobel-díjas tudósok, rejtélyes módon eltűnt egy festmény, egy példátlan halpusztulás nyomán pedig az intézet a tó vízminőségének legfőbb őre lett.
Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy a Balaton egy igazi vadon, persze ahhoz, hogy ezt észrevegyük, az is kell, hogy kellő közelségből szemléljük a tó élővilágát. Tihanyban, a Balatoni Limnológiai Intézet nyílt napján épp erre volt lehetőségünk.
A méhekről, az ugróvillásokról, az invazív rákokról, a dunavirágokról, folyóink, erdeink ökológiájáról tudhattak meg sok új információt azok, akik ellátogattak a Magyar Tudomány Ünnepén az MTA Duna-kutató Intézetébe.
A Turista Magazin stábja az Országos Kéktúra északi tájain, a szlovák határ mellett található kis zsákfaluban, Gömörszőlősön vendégeskedett.
A magyar természetvédelem napjának létrehozásán dolgozik több szervezet. Már 10 ezren csatlakoztak a kezdeményezéshez!
Több mint 350 millió forint értékű környezetvédelmi beruházást valósított meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága.
