Egykor hajózhatóvá akarták tenni, most alig van benne víz
Az aszály nemcsak az Alföldet, de a hegységeinket sem kímélte. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Vértes vízfolyásairól készített egy szomorú összeállítást.
Az aszály nemcsak az Alföldet, de a hegységeinket sem kímélte. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Vértes vízfolyásairól készített egy szomorú összeállítást.
Magyar ökológusok is részt vettek annak a tanulmánynak az elkészítésében, amely kimutatta, hogy az európai őserdők, öreg erdők szénmegkötése sokkal nagyobb, mint korábban gondolták. Ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni, sokat segíthetnének nekünk a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Úgy tűnik, a 2021-ben kialakított fővárosi méhlegelők beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. A monitoringvizsgálatok azt mutatják, hogy nemcsak virágokból, de az azokat látogató beporzókból is több van a vadvirágos réteken, mint a rendszeresen kaszált gyepeken.
Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán.
A budapesti méhlegelők nemrégiben egyévesek lettek, a kezdeti hangos kritikák mára elhalkultak, a beporzók azonban egyre hangosabban zöngenek a betondzsungel vadvirágos rétjein. És ez nemcsak nekik jó, a beporzók sorsa ugyanis a mi életünkre is jelentős hatással van.
Aki korán kel, napkelte körül fültanúja lehet a madarak hajnali kórusának, amikor a cinegék, a rigók és a többiek tudtára adják a világnak, hogy élnek és erejük teljében itt vannak. A hajnali kórus nemcsak egy gyönyörű természeti jelenség, de az értő füleknek a változásokról is sokat mesél.
A mentális egészség védelme egy globális járvánnyal súlyosbított, egyébként is stresszes 21. században kulcsfontosságú feladat. Mindebben a természetnek különösen nagy szerepe van, olyannyira, hogy van, ahol már kiegészítő kúraként, receptre írják fel a természetben eltöltött időt.
Egy magyar kutatás arra kereste a választ, miként lehet a gazdasági hasznosítás mellett is minél inkább megóvni az erdők élővilágát. A kutatásból többek között kiderült, hogy az erdei sokféleség szempontjából kulcsfontosságú tényezőt jelent a cserjeszint megléte és a holtfák jelenléte.
A folyók árterein számos tájidegen fásszárú faj alkot sűrű állományokat, és szorítja ki ezzel az őshonos fajokat. Egy hazai kutatás szerint a legeltetés hatékony védelmet jelenthet a gyalogakác és más inváziós fásszárúak ellen.
Hogy mennyire egészséges egy erdő, azt többek között a benne élő harkályok faj- és egyedszáma is jelzi. Ahol harkályok élnek, ott öreg és holt fák is vannak, s ha ők megfelelőnek találnak egy élőhelyet, annak számos más faj is örülhet.
Az ország legjelentősebb ökológiával foglalkozó intézeteit tömörítő Ökológiai Kutatóközpont egyedülálló projektje idén nyáron izgalmas estekkel várja a látogatókat Vácrátóton, a Nemzeti Botanikus Kertben.
A Kiskunságban tavaly indult kutatás arra keresi a választ, hogyan lehetne úgy visszaszorítani a mezőgazdaság vegyszerfüggését, hogy mindeközben a hozamok is megmaradjanak. A kísérlet tavaly indult, és az első vizsgálatok biztatóak, ráadásul a vadvirágos parcellák idén különösen gyönyörűek.
Akkor jelezd a kullancsfigyelo.hu oldalon, mert lehet, hogy egy Hyalomma egyedről van szó. Ezek a fajok eredeti élőhelyeiken veszélyes kórokozókat terjesztenek, és már Európában is megjelentek. A kutatók a lakosság segítségét is kérik a faj elterjedésének feltérképezésében.
Tavaly betiltották, a napokban viszont újra engedélyezték a légi úton történő kémiai szúnyogirtást. Míg a leginkább érintett települések polgármesterei külön kérték ezt, az Ökológiai Kutatóközpont szakemberi aggodalmuknak adtak hangot.
A tavaszi szárazság után beköszöntő csapadékos, meleg, nyári időjárás igencsak kedvez a csípőszúnyogok fejlődésének. Ezzel nyilván nem mondtam újat, ezt az utóbbi hetekben mindenki a saját bőrén érzi. Ilyen körülmények között tömegesen szaporodnak a szúnyogok, nemcsak a hazai, de az újonnan megjelent idegenhonos fajok is.
A Szúnyog-projekt keretében az Ökológiai Kutatóközpont szakemberei azt kérik a lakosságtól, hogy ha ázsiai tigrisszúnyogot észlelnek, készítsenek róla fényképet a kutatók számára, vagy küldjék el magát az állatot a helyszín megjelölésével. A lakossági észlelések nagy segítséget jelentenek a kutatásban.
A rejtély kulcsa a vízimadaraknál keresendő, amelyek tápcsatornájában az elfogyasztott halikrák egy része képes túlélni, így azok származási helyüktől távol, egy másik tóban vagy folyóban is kikelhetnek.
Június 17-e az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja. A probléma sajnos egyre égetőbb és egyre több helyen van jelen. Nemcsak a távoli Afrikában, de itt, Magyarországon is.
A tiszavirág négyszáz éve még egész Európában elterjedt volt, ma jelentős állományai már csak a Tiszában és a Rábában ismertek. Megfelelő intézkedések nélkül összeomolhat az egyik legveszélyeztetettebb európai kérészfaj állománya.
A Duna, ahogy a legtöbb folyó számos problémával küzd, s bár állapota egyre jobb, azért még nem dőlhetünk hátra. Június 29-én tartják a Nemzetközi Duna-napot, ebből az alkalomból következzen most egy kis helyzetjelentés a Duna partjáról.