Laikus szemnek csupán egy szürke kődarabnak tűnik, ám ez a pár centiméteres lelet az első magyarországi fosszilis dinoszaurusztojás, amely hamarosan a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításán lesz látható.
A Bakonyban található egykori iharkúti bauxitbánya a kétezres évek elején tudománytörténeti jelentőségű lelőhely lett, ugyanis két egyetemista itt találta meg az első hazai dinoszaurusz csontokat. Azóta minden év júliusában őslénykutatók és önkéntes egyetemisták jelennek meg, hogy három héten át folytassák a feltárást. Meglátogattuk őket.
Az ajkai születésű fiatal paleontológus élete igazi sikertörténet. Gyermekkora óta arra készült, hogy a föld mélyéből előhozza a múlt legnagyobb titkait. A mezozoikum idejéből eddig még senki sem fedezett fel gerinces élőlényeket hazánk területén. Attilának az elmúlt bő évtizedben többet is sikerült. A nemzetközi visszhangot kiváltó felfedezésekről, az iharkúti lelőhelyről és szakmai eredményeiről kérdeztük a magyar dinók felfedezőjét.
Milyen volt az élővilága 85 millió évvel ezelőtt a ma a Bakony erdei által borított vidéknek? Milyen halak, kétéltűek, gyíkok, teknősök, krokodilok, repülőhüllők és dinoszauruszok népesítették be e késő kréta kori szubtrópusi világot? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz, ha részt veszel az Ősi Attila, az MTA doktora és kutatócsoportja által júliusban-augusztusban szervezett DinoExpo 2015 elnevezésű programsorozaton.
A latin szólás jelentése: "a név intő jel". Hogy az Ősi családnevű Attilából paleontológus lett, az nemcsak a nevének köszönhető. Az ifjú őslénykutató karrierjét mutatja be portréfilmünk.
Őslénytani leletek háromdimenziós térképét készíti az MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportja az iharkúti ásatások nyomán, amelynek segítségével a paleontológusok arra keresik a választ, hogy miért halmozódtak fel a 85 millió éves fosszíliák ilyen nagy számban egy viszonylag kis területen.
