A hatalmas csövön át érkező vízfolyás a látszat ellenére egy patak, ami Nagykovácsiból a Remete-szurdokon át érkezik Budapestre. Itt azonban hamarosan eltűnik a föld alatt, és csak a Dunánál bukkan újra a felszínre.
Pár hete írtunk arról, hogy valaki a Mátrában elterelt egy patakot. Akkor úgy tűnt, hogy a természetvédelmi szakemberek pontot tettek a történet végére. Az ismeretlen elterelő azonban újra akcióba lépett. A helyszínen jártunk utána a rejtélyes ügy újabb fejleményeinek.
Hogy miért érezte ennek szükségét, azt nem tudni, csak az biztos, hogy az elterelést éveken át újra és újra megvalósította, ezzel pedig komoly veszélyben sodorta a patak vízi életközösségét.
Az aszály nemcsak az Alföldet, de a hegységeinket sem kímélte. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Vértes vízfolyásairól készített egy szomorú összeállítást.
A legfrissebb víztisztasági vizsgálat az egészségre ártalmas baktériumok jelenlétét mutatta ki a Tátra egyik legbővizűbb forrásánál, és több, a közelmúltban történt mérgezéses eset is arra utal, hogy nem érdemes kóstolgatni a tátrai vizeket.
A manapság divatos kőtoronyépítés egy seregnyi apró élőlény élőhelyét teszi tönkre.
Az elmúlt napokban lehullott jelentős mennyiségű csapadék a hegyvidéki patakokon is nyomot hagyott. Sok helyen a szokásosnál jóval nagyobb mennyiségű víz zúdul le, amit mindenképpen vegyünk figyelembe a hétvégi kirándulások tervezésénél.
Szendőfi Balázs egyórás filmje után garantáltan másként fogunk nézni a fővárosban csörgedező kisebb-nagyobb patakokra, állóvizekre és magára a Dunára is.
Mintha víz alatti hangyabolyt látnánk, úgy nyüzsögnek az apró bolharákok a csörgedező patakokban. De vajon mi ez az őrült rohangálás, amit videónkon is láthattok?
Börzsöny, Királyrét, egy csípős, téli hétköznap. A levegő hőmérséklete nulla fok körül van, a pataké alig több valamivel. Szállingózik a hó, minden csendes és mozdulatlan. Ez utóbbi azonban csak látszólagos, ha alaposabban körülnézünk, rájövünk, hogy sokkal több élet lüktet az erdőben, mint ahogy azt első pillantásra gondolnánk.
Aki kicsit figyelmesebben szemlélődik a hegyvidéki patakpartokon, maga is meggyőződhet arról, mennyi érdekes lény él ezekben a vízfolyásokban. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság videójában nemcsak tegzeseket és bolharákokat láthatunk, de hasznos tanácsokat is kapunk saját vizsgálódásokhoz.
Az Ördögárok Nagykovácsi közelében, tiszta vizű patakként kezdi útját, majd kibetonozott kanálisként a budai szennyvízelvezetőben végzi. A főváros területén ma már jórészt a föld alatt, láthatatlanul halad, az elmúlt századokban azonban nem egyszer nagyon is határozott volt a jelenléte.
Elképesztő látványt produkált a természet a Börzsönyben. A mínuszok hatására különleges jégformációk alakultak ki a félig befagyott patakokban, amelyeket most cikkünkben meg is mutatunk nektek egy bámulatos videóban.
Egy téli túra alkalmával leginkább madarakat látunk és hallunk, illetve emlősök nyomaival találkozunk. Bár a patakok parányai kevésbé látványosak, ők is aktívak télen. A februári Turista Magazinban elmeséljük és megmutatjuk, milyen érdekes élőlényeket pillanthatunk meg, ha elég figyelmesek vagyunk.
Valójában egy optikai illúzióról van szó. A felvétel Spanyolországban készült.
2014. október 13-ától a hidak felújítási munkálatai miatt az erdészeti feltáró út nem átjárható. A Diósjenőt Kemencével összekötő erdészeti magánút több helyen keresztezi a Kemence patakot, amelyeknél különféle hídszerkezetek biztosítják a biztonságos átkelést.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ezzel a címmel szervez felszíni túrát, a nemzeti park patakjait követő turistautakon.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
