Az alábbi összeállításunk szereplőivel már sokan találkozhattak az ingatlanjaikban, míg azok, akik most látnak ilyen lényeket először, biztosak lehetnek abban, hogy közülük valamelyik most is ott tanyázik a lakásukban, és csak idő kérdése a nagy találkozás.
Egészen elképesztő látvány a kicsinyeit hordozó rétifarkaspók-mama, de a faj nemcsak emiatt érdekes. Mint a többi farkaspók, ez is rendkívül ügyes ragadozó, és a pókok többségével ellentétben remekül lát, így nem sző hálót, hanem egyszerűen elragadja az áldozatát.
Kertvárosi övezetben, vidéken, gyakorlatilag bármelyik háztartásban felbukkanhat ez a meleg helyeket kereső behemót.
A darázspókok jellegzetes mintázatukról könnyen felismerhetők. Leggyakrabban augusztusban és szeptemberben találkozhatunk velük. Ha nyitott szemmel járunk, a fűben szőtt különleges hálójukat könnyű felfedezni.
Azt sejtjük, hogy semmi köze az ökrökhöz, de miből lehet valójában?
A tavaly indult citizen science programban több ezer fotót küldött be a lakosság. A magas fajszám még a szakértőket is meglepte.
A szongáriai cselőpók nőstényeinek testmérete 4-4,5 cm, de ha a kinyújtott lábakat is beleszámítjuk, méretük akár a 10 centit is meghaladhatja. Párkeresési időszakuk október közepéig tart, ilyenkor a hímek gyakrabban kerülnek szem elé.
A Pók-Háló névre keresztelt kutatásban most te is részt vehetsz a saját kertedet körbejárva május és november között.
Tavasszal különös lyukak jelentek meg a kertünkben. Néhány nagyobb, függőleges üreg és néhány kisebb, amelyben ferde járat vezet a föld alá. Mindkettőben ízeltlábúak laknak.
Hazánk pókfaunájának e látványos képviselőjével elsősorban barlangokban találkozhatunk, esetenként azonban sötét pincékben vagy bányajáratokban is szemünk elé kerülhet. Az elmúlt években számos publikáció jelent meg erről az Európa-szerte elterjedt ízeltlábúról, amely leginkább felszíni életmódú rokonaiétól eltérő viselkedésével keltette fel a kutatók figyelmét.
A bikapókoknak nemcsak a külseje különleges, de a viselkedése is. Nevüket például onnan kapták, hogy hímjeik veszély esetén bikára emlékeztető támadó pozíciót vesznek fel, leszegik fejüket, potrohukat magasra emelik, és így próbálnak félelmetesnek tűnni.
Általában a pókoknak nincs túl jó megítélésük. Kinézetük és a marásuktól való félelem miatt sokan irtóznak tőlük, pedig a hazai fajok jóformán ártalmatlanok, hasznukról pedig kevés szó esik.
Valószínűleg késő ősszel az erdőt járva te is belegabalyodtál már lebegő ökörnyálba, aminek a végén egy pók landolt a ruhádon. A jelenségnek semmi köze nincs az ökörhöz. Valójában egy érdekes utazási forma, melynek segítségével a pókok új vadászterületekre indulnak.
A Heves megyei településen az elmúlt időszakban nagy számban jelentek meg nagyméterű farkaspókok. Félni nem kell tőlük, a védett pókfajok épp a párkeresés időszakában járnak, ezért lehet most őket gyakrabban látni.
A szongáriai cselőpókok nyár derekán indulnak párkereső portyákra, amikor a hímek a talajba fúrt járatokban megbújó nőstényeket keresik fel párzás reményében. Például a kardoskúti Fehér-tó kiszáradt medrében, ahol népes állományuk él.
Az enyhébb időnek köszönhetően október végén még aktívan vadásztak, de most már tárnájukat mélyítik, és a téli hibernációra készülődnek. Tudod, kik ők?
Például a Kiskunságban sokfelé, többek között a Péteri-tónál, de még a környező kertekben is felbukkanhat. Most van ugyanis a szongáriai cselőpókok párkeresési időszaka.
A Magyar Asztrofotósok Egyesülete minden hónapban megválasztja a legszebbnek ítélt hazai asztrofotót, ezúttal azonban nem egy gyönyörű égi objektum vagy jelenség, hanem egy pók vitte el a showt. De a látszat ellenére ezt a képet sem volt könnyű elkészíteni, a cikkből kiderül, miért.
Mit rejt az a fura fehér szövedék a fűben? A helyedben nem bolygatnánk.
Ősszel lehet látni a legtöbb szongáriai cselőpókot a Körös-Maros Nemzeti Park szikes pusztáin.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
