Keresés eredménye

Egy havonta jelentkező videósorozaton keresztül ismerhetjük meg a Hortobágy természeti értékeit, ezúttal a téli puszta csodás pillanataiból kapunk ízelítőt.

Pernyét felkapó forgószél, hamuban keresgélő gólyák és szalakóták, apokaliptikus pillanatképek a Hortobágyról. Az idei súlyos aszály miatt már sok helyen kapott lángra a magyar puszta. A 265 hektárt felemésztő, Angyal-háza pusztán keletkezett tűz oltási munkálatairól és a tűz okozta érdekes természeti jelenségekről Szilágyi Attila természetvédelmi őr készített látványos videót és képeket.

Ősi táj képe bontakozik ki szemünk előtt: a rozoga gémeskút mögött a Bükk párállik a távolban, fekete gólya ereszkedik a puszta fölé, a Csincse morotvája fölött fattyúszerkő lejti táncát, a nádasból guvat visít, odébb darvak krúgatnak, a holtág kanyarjában pedig a Fehérló-tanya bronzkori telepe rejtőzik. Aztán a puszta kék ékköve, a szalakóta is feltűnik.

Ősszel labdává gömbölyödik, és szinte nesztelenséggel „száguld” a szél erejével az alföldi pusztákon. Ismerkedjünk meg a különös szaporodási stratégiával élő, védett növényünkkel.

Cigáják és rackák tartják karban a kardoskúti puszták rövid füvű gyepeit és sarjúlegelőit. A sikeres legelés után várhatóan egy heterogén gyepterület jön létre, amely nem cserjésedik be, és nagyon kedvez az élővilág számára.

A különös tekintetű ugartyúk nemcsak ritkán látható, de tényleg ritka, országos költőállománya 30 pár körül lehet. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a faj rendszeresen csak Dévaványa térségében költ.

Mindkét látványos fajjal lehet találkozni a Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin nyáron.

Csalhatatlanul közeleg a tavasz, megjelentek az első vonuló partimadarak a dél-alföldi pusztákon.

A puszta egyedi hangulatával talán még szebb arcát mutatja télen, mint nyáron. A végtelennek tűnő táj hótakaró alatt, zimankóban, fagyos időszakban is igazán magával ragadó. Bár látszólag ilyenkor elcsendesül, mégis tele van élettel. Cikkünkben megmutatjuk, milyen látnivalókért érdemes szétnézni télen az alföldi pusztákon.

A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin sokfelé lehet nagyobb csapatokban táplálkozó madarakat látni. Ezek azonban még nem vonulásra gyülekező egyedek, csupán átnyaraló madarakról van szó, amelyek idén nem költöttek.

Idén a sok csapadéknak köszönhetően dúsan virágzik a különleges tejoltó galaj, amely helyenként több száz négyzetméteres foltokban is sárgára festi a pusztát. 

A Körös-Maros Nemzeti Parkban korábban négy túzok kapott műholdas jeladót. Ezek az egyedek nagy segítséget jelentenek abban, hogy a szakemberek a faj élettevékenységét, mozgását még alaposabban megismerhessék. Az idei költési szezon adatai a szakembereket is meglepték.

Májusban befejeződik a vonulás időszaka, az elkövetkező napokban, hetekben visszaérkeznek a kései vonuló madarak, a sárgarigók, a kék vércsék, a kis őrgébicsek, a gyurgyalagok és a szalakóták is.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság cserebökényi részterületén található vércsetelepeken július elején a legnagyobb a forgalom. 

Hazánk első és egyben legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja a puszta értékeinek őrzője. A darvas címerű, az ember és a természet évezredes, harmonikus együttélésének színteréül szolgáló Hortobágyi Nemzeti Park 1999-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. 

Hiánypótló természetvédelmi és turisztikai beruházás kezdődik az Alföldön. Lesz modern fogadó- és bemutató épület, új tanösvény, és jövő év végén talán már be is sétálhatunk a Bugac kapujába.