Ritkán látható ragadozó fosztogat a Balatonnál
A madárra Szántód partjánál lettek figyelmesek, amely nagy sebességgel támad a vízen halászó sirályokra, hogy elrabolja zsákmányukat.
A madárra Szántód partjánál lettek figyelmesek, amely nagy sebességgel támad a vízen halászó sirályokra, hogy elrabolja zsákmányukat.
Tudtad, hogy létezik egy halfaj, amely röptében képes elkapni a fecskéket? Ha a válasz nem, akkor most bemutatjuk neked az afrikai tigrishalat.
A Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese úgy látja, az aranysakálra szükség van a faunában.
Az aranysakáloktól alapvetően nem kell tartani, emberre nem veszélyesek, megjelenésük érthetően mégis riadalmat okozott Pécsett. Egy közülük már a helyi óvodába is beslisszolt.
Magyarország emlősfaunájának egyik legritkábban lencsevégre kapható, megjelenése miatt házi kedvencként tartott rokonával nagyon könnyen összetéveszthető, rejtőzködő életmódú képviselője Európa-szerte előfordul, populációi azonban számos országban, így hazánkban is fogyatkoznak. A kiváló vadász hírében álló macskaféle jövője veszélyben forog, helyzete mégsem reménytelen.
Sokféle típusú élőhelyen előfordulhat, de Magyarországon főként állóvizek, patakok és csatornák mentén találkozhatunk vele. A legeltetett, kaszált gyepeket, a rágcsálókban gazdag vadföldeket, valamint a bozótosok és az erdőfoltok együtteseit szintén kedveli, a településeket azonban – közeli rokonával, a menyéttel szemben – kerüli.
A most elindult fajmegőrzési program a főváros térségében szeretne a fokozottan védett ragadozó helyzetén javítani. A kihelyezett vadkamerák már működnek.
A vadmacska fennmaradását leginkább az élőhelyek szűkülése, illetve a házimacskával való keveredés veszélyezteti. A most elindult fajmegőrzési program a főváros térségében szeretne a fokozottan védett ragadozó helyzetén javítani.
Jó helyet választottak a mozgásérzékelős kamerának, ugyanis elég nagy előtte a forgalom: a vadmacskától a borzon át a vidráig számos faj képviselői feltűntek már az ösvényen.
A vadmacskákat ritkán lehet látni, és a fajról a szakemberek sem tudnak még sok mindent. Pedig a vadmacskára ráfér a segítség, mert nemcsak a megfelelő élőhelyek beszűkülése, de a házi macskák terjeszkedése is veszélyezteti.
Öt vadkamerát helyeztek ki a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, hogy kiderítsék: valóban élnek-e vadmacskák a térségben.
Az egerészölyv azt hitte, könnyű zsákmányra talált, de aztán a dolgok nagyon másként alakultak.
Jó hír a hermelinrajongóknak, hogy ismét felbukkant egy példány a Csanádi-pusztákhoz tartozó Montág-pusztán. Még téli, fehér bundában volt, de nemsokára barnára váltja majd szőrzetét.
Különleges videót közölt az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a honlapján. Szabó Ádám zoológiai szakreferens és nagyragadozó-kutató vadkamerája ráadásul kétszer is rögzítette a rejtőzködő életmódot folytató, nagyon ritkán látható állatot.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az aranysakálok száma Magyarországon, jelenleg mintegy 6500 példányt tartanak számon a szakemberek.
Több farkast is megörökített Szabó Ádám zoológiai szakreferens és nagyragadozó-kutató vadkamerája az Aggteleki Nemzeti Parkban. A felvételeken az állatok, fittyet hányva a zord időjárásra és a rögzített kamerára, nagy nyugalommal bandukolnak a szakadó hóesésben.
A baglyok az álcázás nagymesterei. De vajon miért olvadnak bele a környezetükbe olyan zseniálisan, hogy szinte észrevehetetlenek? A látványos videóban bagoly vs piszkálódó varjak, szarkák a főszereplők, és megnézhetjük, ki jön ki győztesen a harcból.
Magyarország lakosságának nagy része még ma sincs tisztában azzal, hogy hazánkban élnek farkasok. Aki hallott erről - hiába lakik az állatok közvetlen közelében -, az is jobbára csak annyit tud, hogy időnként átkóborol hozzánk egy-egy példány Szlovákiából. Az Aggteleki-karszton jártunk, ahol bizony már évekkel ezelőtt megtelepedett a nagyragadozó.
Meglehetősen ritkán találkozhatunk hermelinnel a természetben. Óvatos, rejtőzködő állat, ezért is örömteli a hír, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park területén az utóbbi időben felbukkantak példányok, ráadásul menő fehér téli bundában.
Még vagy tizenöt éve mesélte a struccfarmos csóka, a struccnál mekkora előny, hogy különösebben nem kell rá vigyázni, hiszen minden nálunk honos ragadozó, például a róka ellen meg tudja védeni magát. Nahát, álmélkodtam, próbálkoztak már rókák a farmján? Azok még nem, de az egyik látogató dobermannja tett egy kísérletet. A dobi nekiugrott a fél lábon pihenő struccnak, az pedig az utolsó pillanatig kivárt, és csak a megfelelő pillanatban rúgott bele. A kutya repült egy kicsit, mielőtt az istálló falának nyekkent volna: a meccs a felek általános megelégedésére véget is ért. Azóta komoly változások vannak a magyar vadonban, Vuk az ország nagy részén egyértelműen vesztésre áll, s mások lettek a csúcsragadozók.