Remekül működnek a kérészvédő fénysorompók
Rovarok millióit mentik meg éjszakánként a magyar kutatók terelőfényei az Árpád és a Tildy Zoltán hídon.
Rovarok millióit mentik meg éjszakánként a magyar kutatók terelőfényei az Árpád és a Tildy Zoltán hídon.
Magyarország és Európa legnagyobb termetű bogárfaja a nagy szarvasbogár, melynek hímje akár 10 centiméterre is megnőhet. Ezekben a hetekben rajzik.
A szitakötőfajok közül a mocsári kezdi a szezont. Ha az időjárás kedvező, akkor már áprilisban megjelennek az első repülő példányok.
Stílszerűen a Duna-parton, rajzás idején ültünk le beszélgetni dr. Kriska Györggyel, aki egy évtizede kutatja a dunavirágokat. Néhány éve kollégáival megalkotta a kérészek megmentését szolgáló fénysorompót, ami igazi hungarikumnak számít, és idén már két helyen is működött.
Már július végén beindult a dunavirágrajzás a Rábán. A tiszai rokonához hasonló, ám annál kisebb és törékenyebb kérészek ezrei rajzanak ilyenkor a nagyobb folyóknál. A közvilágításból eredő fényszennyezés azonban megzavarhatja az esti nászrepülésüket, ekkor következik be a videón bemutatott látványos, de egyben sajnálatos jelenség.
A Körösökön napok óta kisebb, néhány tíz vagy néhány száz egyedes megjelenéseket lehet látni, de Gyomaendrőd fölött már ezres mennyiséget is megfigyeltek. A Körösökön általában hamarabb zajlik a rajzás, mint a Tiszán.
Június derekán a nyár két különleges természeti eseményt is tartogat, a tiszavirágzást és a szentjánosbogarak rajzását. A pontos kezdő időpontot egyik esetben sem lehet előre jelezni, így ezekben a napokban már minden érdeklődő ugrásra készen várja, mikor érzik úgy a rovarok, hogy eljött végre az idő.
Az erdő tele van parányi, titokzatos élőlénnyel, akiket felületes szemlélő nem is igen vesz észre. Közéjük tartoznak az álkérészek, amelyekről a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság osztott meg egy kis videót.
A folyó alsó és középső szakaszai után szerdán este, utolsó idei helyszínként, a Felső-Tisza is kivirágzott. Több helyszínen is hatalmas rajzás szemtanúi lehetettek, akik arra jártak.
Bár a tiszavirágzást elsősorban a Tiszához kötjük, ezt a különleges természeti jelenséget a Tisza mellékfolyóin is meg lehet figyelni. A Maroson a kérészek idei rajzása szokatlanul látványos volt.
Hetek óta tűkön ülve vártuk, mikor kapjuk a hírt, hogy indulhatunk a tiszavirágok násztáncát megnézni. Végül június 21-én jött a telefon, másnap, szombaton csúcsrajzás várható Tiszakürt közelében, Tiszainokánál. Megnéztük, nem bántuk meg, hatalmas élmény volt.
Egyik olvasónktól kaptunk néhány látványos dunavirágrajzásos fotót. Sződligeten kapta lencsevégre a dunai kérészek különleges násztáncát.
A kérészek sokszor az aszfaltra rakják a petéiket, ami nemcsak a hatalmas természetvédelmi kár miatt aggályos, hanem nagyon balesetveszélyes is az autósok számára. Az ELTE és az MTA kutatói a probléma kiküszöbölésére fénysorompókat helyeznének el.
Az elmúlt napok megfigyelései alapján bármelyik pillanatban beindulhat a kérészek tömeges rajzása a Tiszán. Érdemes résen lenni, mert szenzációs élmény meglesni a tiszavirágzást.
Május végén, június elején a Körös-Maros Nemzeti Park erdős, ligetes tájain sétálva jó eséllyel találkozhatunk berregő nagy szarvasbogarakkal. Az esetenként 10-12 centiméteres, agancsos bogarak első ránézésre talán kicsit riasztóak, de az emberre teljesen veszélytelenek.
A Tisza középső szakasza már virágzik, érdemes hát készülődni azoknak akik tervezték, hogy idén megnézik ezt a különleges természeti jelenséget.