A légi úton történő, kémiai szúnyoggyérítés hatásait vizsgálták Debrecenben. Az eredmény szomorú, a szúnyoggyérítés haldokló rovarok sokaságát hagyta maga után. Katicákat, fátyolkákat, fürkészdarazsakat. Szúnyogok csak elvétve akadtak.
A virágok finom nektárral, csábító formákkal és illatokkal csábítják magukhoz a beporzókat, és persze a színek erejét is kihasználják, mégpedig nem is akárhogyan.
Az utóbbi években sorra látnak napvilágot a rovarok, köztük a beporzók fogyatkozásáról szóló tanulmányok. Mit tehet egy átlagember a beporzók védelme érdekében? Nagyon is sokat, és nemcsak egy kertben, de már egy erkélyen is.
Aki az erdőt járja, bizonyára gyakran látja ezeket a fura képződményeket, például a fák ágain, vagy a földre hullott tölgyleveleken. A gubacsok nemcsak, hogy hihetetlenül sokfélék, de külön fajgazdag, kis univerzumok is, társbérlőkkel, élősködőkkel, drámákkal és olykor horrorfilmbe illő jelenetekkel.
A fákat bántani vandalizmus, mégis előfordulnak olyan esetek (persze, nem a laikusok számára!), amikor igenis van értelme baltával „sebet ejteni” a fán.
Ormányos, szarvas, dísz, lágy, ezüstös, foltos, feketevégű és sárgalábú. Képtelenség lenne felsorolni minden jelzőt ebből a gazdag formavilágból. Íme, a bogarak!
Hallottatok már a hótücsökről vagy a hószúnyogról? A nevük alapján akár kitalált lények, mesebeli figurák is lehetnének, de ezek az állatok nagyon is valódiak, és rovarlétükre imádják a telet.
A kertünkben mostanában meglepően sok állatfaj megfordul. Közülük is az egyik legkülönlegesebb az óriás tőrösdarázs. Néhány hete lehet őket látni, ahogy a kert egyik szegletében röpködnek, és tényleg olyanok, mint akik eszüket vesztették a szerelemtől.
A virágos növények 87%-a, köztük a legfontosabb termesztett növények háromnegyede profitál valamilyen mértékben az állati beporzók közreműködéséből a termés- és/vagy a magképzés során. Nem túlzás, a rovarok a földi élet fő mozgatórugói. És most veszélyben vannak.
Április 30. a méhek napja. Ezek a rovarok nemcsak érdekesek és nagyon fontosak, de sajnos világszerte veszélyeztetettek is. Ezúttal rájuk szeretnénk felhívni a figyelmet, ezért egy tanulságos és szórakoztató kvízzel készültünk. Most kiderül, mennyit tudsz a méhekről.
Itt a különleges vidékről készülő természetfilm ízelítősorozatának negyedik része.
Tavaly betiltották, a napokban viszont újra engedélyezték a légi úton történő kémiai szúnyogirtást. Míg a leginkább érintett települések polgármesterei külön kérték ezt, az Ökológiai Kutatóközpont szakemberi aggodalmuknak adtak hangot.
Ez a tanács a Turista Magazin nyári számának beporzó rovarokkal foglalkozó cikkében hangzik el. Nem túlzás, a rovarok az egész földi élet alapját jelentik, de egy ideje arról szólnak a hírek, hogy a rovarok és köztük a beporzók veszélyben vannak. A magazinban szakértővel járjuk körbe a témát.
A vadon élő beporzó rovarok fogyatkozása sajnos globális jelenség. Ez nemcsak a biodiverzitás csökkenése miatt nagy probléma, de a haszonnövények hozamát is jelentősen befolyásolja.
Egyre többen gondolják úgy, hogy a városi természet nem feltétlenül benzingőzben fulladozó fákat és milliméteresre nyírt gyepeket jelent, hanem sokkal inkább vadvirágos réteket, sokszínű méhlegelőket és őshonos gyümölcsfákat.
Ha továbbra is ilyen ütemben pusztulnak a rovarok világszerte, az évszázad végére teljesen eltűnhetnek a Föld színéről. A rovarfajok harmada már most veszélyeztetett.
Méhek és a beporzó rovarok számának csökkenése évek óta ismert jelenség, a szakemberek régóta kongatják már a vészharangot. Idén nyáron sajnos a hazai méhészek is megtapasztalhatták ezt, ugyanis olyan mértékű méhpusztulás történt, amire korábban még nemigen volt példa. Az okokról még mindig nem tudni semmi biztosat.
A szokatlan télies tavasz nemcsak bennünket érintett váratlanul, hanem az élővilágot is. Vészhelyzet azonban nincs, a természet fel van készülve az ilyen szituációkra.
A rovarok osztálya nem véletlenül képviselteti magát ennyi fajjal, hiszen egyébként is az élővilág legfajgazdagabb társasága: becslések szerint az összes faj háromnegyedét ezen élőlények teszik ki. Egy ekkora csoport természetesen csak úgy lehet (evolúciós értelemben) ennyire sikeres, ha a legkülönbözőbb „életstratégiákat” követik. Mivel kis termetű állatokról van szó, sokuk választotta azt az utat, hogy más, nagyobb méretű állatokon élősködjön, lehetőség szerint feltűnés nélkül.
