Télen számos olyan madárfaj érkezik hozzánk, amelyekkel az év többi részében nem igazán találkozhatunk. A szerencsésebb madárbarátoknak nem is kell messzire mennie, hogy láthassák őket, elég csak odakuporodni a konyhaablakhoz, és kitartóan figyelni a madáretetőt. Ismerjünk meg néhányat téli madárvendégeink közül.
Téli túrák alkalmával néha meglepően csendesnek tűnik az erdő. Persze, ha kitartóan fülelünk, innen-onnan felhangzik egy-egy jelzőhang, károgás vagy harkálykopácsolás. Következzen most, a teljesség igénye nélkül, egy hangos összeállítás, főszerepben a téli erdő madaraival.
A téli hónapokban még a nagyvárosok is meg tudják örvendeztetni a madárbarátokat. A parkokban, fasorokban számos északról érkezett vendég keres menedéket és legfőképpen élelmet. Érdemes hát nyitott szemmel járni, néha meg-megállni, és végigpásztázni a belvárosi fák csupasz koronáit.
Kicsi, kedves, gömbölyded, és igazi színt visz a téli szürkeségbe. Nevét a hangjáról kapta, amely egy lágy, bánatosnak tűnő füttyentés. Északi tájakról érkezik, és a jó hír, egyre többen gyülekeznek a Maros árterében. Kitalálod, kik ők?
Igazi színt visz a téli hónapok szürkeségébe. Ha szerencsénk van, a hideg napokon akár még a madáretetőnkön is megpillanthatjuk az egzotikus szépségű énekesmadarat.
Magyarország ornitofaunájának emblematikus madarai közé tartozik a más fajokkal gyakorlatilag összetéveszthetetlen, főként fenyvesekben és elegyes erdők fenyőcsoportjaiban költő, szelíd természetű süvöltő, amely jellegzetes, bánatosnak tűnő füttyögetése, illetve vontatott, fuvolázó éneke miatt kapta különös, ám annál találóbb nevét.
Mesterséges madárodúkat készítenek önkéntesek szombaton a nyíregyházi Sóstói-erdőben, hogy elősegítsék az ott élő madarak tavaszi-nyári fészekrakását.
