Új korszak kezdődött a magyar vízügy történetében, elindult a Vizet a tájba program, amelynek fókuszában a vízkészletek védelme és a víz megtartása áll. Létrehoztak egy online felületet, ami azokat a gazdákat segíti, akik saját földjeiken szeretnének vizet visszatartani, hogy ezzel tegyenek a kiszáradás ellen.
Az elmúlt időszakban akkora volt a hőség és az aszály, hogy Cibakházánál újra előbukkant az óriási homokpad, Vezsenynél pedig szinte félig kiszáradt a Tisza.
Ismét láthatóvá vált Budapesten, a Gellért-hegy lábánál található nevezetes szikla, ami az év nagy részében víz alatt van, és csak kellően alacsony vízállásnál mutatja meg magát.
Ha ugyanilyen ütemben folytatódnak a globális károsanyag-kibocsátások, akkor a század második felére a bükköseinktől elbúcsúzhatunk, az Alföld csontszáraz lesz minden nyáron, és Magyarország az erdős sztyeppék hazájává válik, derült ki az ELTE kutatóinak legfrissebb tanulmányából.
A Maros negatív vízállása a napokban dőlt meg. Apátfalvánál a folyó lúdvári ága teljesen kiszáradt.
A hónapok óta tartó csapadékszegény időjárás idén korábban hozta el az októberi színeket. Az idei átlagcsapadék közel fele hiányzik.
Agárdnál 58 centimétert mértek, ami újabb negatív rekordot jelent a tó történetében.
Kirívó a különbség a szerdán és az egy évvel ezelőtt készült műholdképek között.
A hosszan tartó aszály miatt sokan aggódnak a gólyákért is. De nem kell, mert – bár a költési szezon még tart –, az már most látszik, hogy idén a fehér gólyák az átlagosnál jobb költési eredményt mutatnak.
A szárazság olyan mértéket öltött a Bükkben, hogy sárgulnak és hullanak a fák levelei.
Egyes területeken az aszály már meghaladta a 2003-as extrém mértéket. A klímakutatók szerint egy pozitív és egy negatív forgatókönyv is létezik a jövőre nézve, de ha nem akarunk több aszályos időszakot, drasztikusan változtatnunk kell.
A lelkesebb fürdőzők és vízi sportokat űzők még kitartanak a Velencei-tó mellett, ahol a rekordalacsony vízállás mellett az északi parton már van olyan csónakkikötő, ahol mutatóba akad csak víz.
A Pilisi-parkerdő közleménye szerint az első félévben több mint tizenegyezer alkalommal riasztották a tűzoltókat szabadtéri tűzhöz, amelynek nagy része erdőtűz volt. Arra biztatják a kirándulókat, hogy ebben az aszályos, meleg időben fokozott figyelemmel járják az erdőt, és mindenki váljon tűzőrré!
Hamar kiderült, nem csupán a rendkívül szárazság okozta a patak kiszáradását, ami ökológiai katasztrófával fenyeget. Lopás vagy legális vízkivétel történt?
Az elmúlt egy hónap alatt több, mint 10 centimétert apadt a magyar tenger átlagos vízállása.
Sorra dőlnek meg a melegrekordok, újabb vízkorlátozások és országos tűzgyújtási tilalom lép életbe. Kánikula-híradó.
Nem elég az irdatlan kánikula, a hőségriadó, fokozott tűzveszély is van kilenc megyénkben.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság egy összefoglalóban elemezte az elmúlt egy hét eseményeit, a halpusztulás okait, és arról is beszélnek, miért van kevés víz a tóban.
Június 24-től életbe lépett az országos tűzgyújtási tilalom. A csapadékmentes időjárás és az év első hőhulláma kiszárította az erdők avarrétegét, ami gyorsan terjedő felszíni tüzek és ebből percek alatt fejlődő koronatüzek kialakulásához vezethet.
Valószínűleg a klímaváltozás hatására szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten. Az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
