Magyarország vizesélőhelyeinek mára több mint 90%-a eltűnt. Hogy hogyan száradt ki az ország, különösen az Alföld, és milyen lehetőségek lennének a helyreállításra, arról mesél egy új rövidfilm, amit a vizes élőhelyek világnapja (február 2.) alkalmából mutattak be a napokban.
A napokban zajlik a dunavirágok rajzása, a gyönyörű kérészek tánca pedig idén elképesztően látványos, még Budapesten is óriási számban jelentek meg a Duna mentén. Ennek apropóján ajánlunk nektek most egy kisfilmet, amelyben megismerhetitek e különleges kérészfajunkat, és a védelmükben tett lépéseket.
Újpesti panelek, káposztásmegyeri társasházak, a forgalmas M0-ás. Mellettük viszont ott van az Újpesti-láp, a Farkas-erdő és az egyetlen hazai őshonos homoktövis-állomány. Észak-Pesten járunk, ahol a város mostanra kétségkívül háttérbe szorította a természetet, de még így is maradtak értékek. Ezeknek azonban nagy szüksége van a védelemre.
Az idén Év Halának választott réticsík már a megjelenésével is különlegességnek számít, ám van egy zseniális túlélési technikája is.
Tudjuk, hatásvadász a cím, de garantáljuk, hogy ezek a természet- és túrafilmek tartalmas időtöltést jelentenek majd a karácsonyi szünetben, ha már unjátok Kevint.
Egész estés természetfilm készült a Tisza-tóról, amely víztározóként évtizedek alatt egy élettel teli vizes élőhely lett. Egy törékeny paradicsom, amelyre sokkal jobban kellene vigyáznunk.
Múlt hétvégén, május 19. és 21. között rendezték meg a fesztivált Gödöllőn, ahol természetfilmek, előadások és workshopok várták az érdeklődőket.
Látványos, akciódús és elgondolkodtató. Szendőfi Balázs természetfilmes egy helyett két filmet is készített a Körösökről, amelyekből a hazai Körös-vidéket és a folyók forrásvidékét, az Erdélyi-szigethegység lenyűgöző élővilágát is megismerhetjük. Nézd meg a filmek előzeteseit cikkünkben!
Ha valami igazán szépet szeretnél látni ma, akkor erre a videóra mindenképp szánj pár percet!
Szendőfi Balázs egyórás filmje után garantáltan másként fogunk nézni a fővárosban csörgedező kisebb-nagyobb patakokra, állóvizekre és magára a Dunára is.
Talán mindenki számára köztudott, hogy a halak szeretnek az árral szemben úszni, sőt, sokszor még ki is ugranak a vízből. De vajon miért, és mi készteti sokukat arra, hogy akár több száz kilométert tegyenek meg a sodrással szemben? Most mindent megtudhatsz a halak vonulásáról és bámulatos ugrótudományukról.
Csontszáraz a Szilas-patak medre több hosszú szakaszon is, az itt-ott megmaradt kis vízállásokban csapdába esett halakat napok óta próbálják menteni.
Az amúgy rejtőzködő életmódot folytató harcsák nem tudtak ellenállni a finom falatoknak, és megmutatva magukat, nagy csapatokban érkeztek lakomázni a Körösökön történt kagylópusztulások helyszíneire. Képeken a nem mindennapi eset, és cikkünkből az is kiderül, miért pusztultak el tömegesen a kagylók.
Közlegények – A kárókatona-per címmel készült hiánypótló és elgondolkodtató film a nagy kárókatonáról és hazai helyzetéről. Szendőfi Balázs rendezővel beszélgettünk a filmről, és a madarat övező, sokszor heves indulatokat kiváltó problémákról.
Három ismert természetfilmes összeállt, hogy megmutassák, milyen az élővilág az ország második legnagyobb tavánál. Az ember alkotta paradicsom forgatása a napokban elkezdődött, és a film előzetese is elkészült. A tervek szerint 2023-ban lesz a bemutatója.
Ilyet még biztosan nem láttatok! Elképesztő számú sirályt kapott lencsevégre Szendőfi Balázs természetfilmes egy alföldi halastónál. A madarak tömege sokszor egyetlen nagy lüktető organizmusként mozog, akár a seregélyek, mintha csak táncolnának a vízen és a levegőben.
Évszázados kultúrák és ősi vallási rítusok, sziklamászás grandiózus helyszínen, a londoni Királyi Botanikus Kert rejtett világa és halak a főváros betontengerében – a szerkesztőség tagjai most bemutatják a legkedvesebb természetfilmjeiket. Az igazán sokszínű válogatásból ti is kedvetekre szemezgethettek, néhányat pedig közvetlenül az oldalunkon is megnézhettek.
Soha nem voltak még olyan fontosak a természetfilmek, mint napjainkban. Segítségükkel láthatjuk azokat a csodákat, amelyek még megmaradtak a természetből. De a gyönyörű képsorok mellett szembesítenek saját gyarlóságunkkal, és örülhetünk, ha elfog a szégyenérzet, mert akkor talán még nem késő. Íme, 2021 legjobb természetfilmjei, és beszélgetés a győztes alkotókkal.
Kicsiket és nagyokat is elvarázsolt Szendőfi Balázs az RSD – A marasztalt folyó című legújabb természetfilmje. A Ráckevei-Soroksári-Duna élővilágát bemutató kétrészes film gyönyörű és izgalmas képsorok segítségével hívja fel a figyelmet erre a gazdag természeti értékekkel rendelkező területre. A filmet cikkünkben most te is megnézheted!
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
