Ma már egyre többször hallani arról, hogy idegenhonos hüllők tűnnek fel a hazai tavakban, folyókban vagy épp a kertben. Miért baj ez, mi az oka a jelenségnek, és mi történik akkor, amikor egy idegenhonos hüllőfaj kikerül a kontroll alól?
Most először fogtak az inváziós fajok mellett őshonos mocsári teknőst a Tiszán. A felvételről kiderül, mi ilyenkor a teendő, valamint a csapda működését és magát a fajt is részletesen megismerhetjük.
Bizonyára a legtöbben nagyon meglepődnének, ha egy ekkora hüllővel találnák szembe magukat egy őszi délutánon, ráadásul a saját kertjükben. Az eset azonban minap valakivel tényleg megtörtént.
A teknőst többször is látták már a tatabányai Csónakázó-tóban, de most először készült róla fotó. Az agresszív, idegenhonos fajnak nem ez az első hazai felbukkanása.
A különös alkalmatossággal végső soron az őshonos mocsári teknősöket szeretnék megvédeni, de vajon hogyan?
Júniusban a nőstény mocsári teknősök elindulnak, hogy lerakják tojásaikat, azonban egyre kevesebb az alkalmas hely számukra.
Eddig kizárólag házi kedvencként, otthon tartott teknősfaj kivadult példányára bukkantak a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzetben, ami nem biztos, hogy jó hír, hiszen ennek az újonnan megjelent idegenhonos fajnak a természetes környezetben történő előfordulása sok kérdést vet fel.
Még augusztus 4-én, a reggeli órákban különleges bejelentés érkezett a balatonlellei rendőrőrsre.
A mocsári teknősök szinte az egész életüket a vízben, a víz közelében töltik. Tavasz végén, nyár elején azonban beköszönt a tojásrakás időszaka, amikor a vizektől távol, szokatlan helyeken is felbukkannak. Ilyenkor sajnos gyakran kerülhetnek autók vagy biciklik kerekei alá is, épp ezért fokozottan figyeljünk rájuk a vízparti utakon.
Egy balesetet szenvedett teknősre sok esetben lassú kínhalál vár, ám az alábbi videó főszereplője szerencsére jó kezekbe került.
Jelekre lett figyelmes a kutató egy mocsári teknős páncélján. Kiderült, hogy egy 2006-os genetikai vizsgálat jelzését őrzi a páncél. Ilyen visszafogásra korábban még nem volt példa.
Azt sokan tudják, hogy a mocsári teknősök télre a tavak, holtágak aljára húzódnak, és beássák magukat az iszapba, de vajon hogy nem fulladnak meg?
Keszthelynél akadt horogra a méretes aligátorteknős, amit harapós teknősnek is hívnak.
Nem illegális tevékenységről van szó, csupán a Budapesti Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársai költöztetik a teknősöket. Miért van erre szükség?
Honnan bukkantak fel, amikor tavaly már áttelepítették az összeset a szolnoki közintézmény udvaráról?
Megdermedt tengeri teknősök ezreit szállítják helyi lakosok egy dél-texasi üdülőváros rendezvényközpontjába. A Texas államot sújtó rendkívüli időjárás emberek millióinak életet nehezítette meg, de az extrém hideg az élővilágot is váratlanul érte.
A görög és mór teknősök már téli álomba merültek, hogy nyáron jó eséllyel bízhassunk a szaporodásukban.
Jó hír a teknősökért aggódóknak és a természetvédőknek, hogy az egyik legfrissebb ausztrál felmérés szerint a Raine-szigeten fészkelő közönséges levesteknősök majdnem kétszer annyian vannak, mint előtte gondolták a tudósok.
A minap egy internetes bejegyzésben egy fura kis teknős fotója tűnt fel. Egy fiatal aligátorteknősé, amely a fotó alá írt szöveg szerint a Délegyházi-tavaknál bújhatott ki a tojásból. A vörösfülű ékszerteknősről már biztosan tudjuk, hogy szaporodik nálunk. Vajon most már egy újabb idegenhonos fajról is elmondhatjuk ezt?
A mocsári teknősök vagy nyár végén, ősz elején, vagy tavasszal kelnek ki, így ha a tavak vagy holtágak környékén apró teknőst látsz, ne lepődj meg.
