Film a hiúzok visszatelepítéséről
A LIFE Lynx projekt keretében 18 hiúzt telepítettek Szlovéniába és Horvátországba a Kárpátokból azért, hogy javítsák Dinári-hegységben élő belterjessé vált populáció génállományát.
A LIFE Lynx projekt keretében 18 hiúzt telepítettek Szlovéniába és Horvátországba a Kárpátokból azért, hogy javítsák Dinári-hegységben élő belterjessé vált populáció génállományát.
Szűcs Boldizsár már tíz éve fényképezi a természetet, közben pedig olykor a videógombra is rátéved az ujja. Az évek során rengeteg szép és izgalmas jelenet gyűlt össze, amelyekből látványos kisvideókat készít. Most ezekből válogattunk nektek. Ha te is rajongója vagy a természetnek, ezeket mindenképp látnod kell!
Aki eddig még nem kattant rá a gombák világára, annak most egy olyan dokumentumfilmről mesélünk, ami garantáltan meghozza a kedvét. A káprázatos képi világú Fantastic Fungi célja, hogy az utca embere másképp tekintsen a gombákra – és briliánsan el is éri célját.
Daróczi Csaba nemzetközileg elismert természetfotós ezúttal egy kis videóval örvendeztette meg a természet iránt rajongókat. Ez az alig kétperces kisfilm gyönyörű képeivel színtiszta nyugalmat csempész a hétköznapokba.
A stáb 3 éven át számos helyszínen forgatott Magyarország utolsó vadvizeinek különleges élőlényeiről, és a végeredmény lenyűgöző lett. A film 2023-ban megérdemelten nyerte el a Gödöllői Természetfilm Fesztivál fődíját.
Újpesti panelek, káposztásmegyeri társasházak, a forgalmas M0-ás. Mellettük viszont ott van az Újpesti-láp, a Farkas-erdő és az egyetlen hazai őshonos homoktövis-állomány. Észak-Pesten járunk, ahol a város mostanra kétségkívül háttérbe szorította a természetet, de még így is maradtak értékek. Ezeknek azonban nagy szüksége van a védelemre.
Tudjuk, hatásvadász a cím, de garantáljuk, hogy ezek a természet- és túrafilmek tartalmas időtöltést jelentenek majd a karácsonyi szünetben, ha már unjátok Kevint.
Közel másfél évszázada le van zárva egy terület Magyarország közepén, ami meg is látszik az élővilág gazdagságán.
Háborítatlanul hagyni a természetet, vagy beavatkozni és a saját céljaink szerint átformálni? Ez az egyik fő kérdése Szendőfi Balázs Volt egyszer egy vadvízország című filmjének.
Múlt hétvégén, május 19. és 21. között rendezték meg a fesztivált Gödöllőn, ahol természetfilmek, előadások és workshopok várták az érdeklődőket.
Van, amelyik faj megunt hobbiállatként kapott új életet, más potyautasként egy dunai uszályon hajózott le, egy másik halfajtól nagy gazdasági hasznot vártak, amiből végül semmi nem lett, a hal és vele számos probléma viszont maradt.
Talán sokunk nincs tisztában azzal, hogy ártereink 90 %-a eltűnt és tavaink 75%-a ma már mesterséges. Amit természetesnek gondolunk, azt valójában az ember alkotta. Ezekről az életet adó, sérülékeny, és egyben sok veszélyt is hordozó élőhelyekről szól Fehér Zoltán „Múlt és jelen: Vizeink az ember kezében” című filmje, amit mostantól ti is megnézhettek.
Az “Amiről a fák suttognak” című - közel egymilliós nézettségű - természetfilm alkotói most a leendő nézők támogatását kérik, hogy a folytatás megszülessen.
Látványos, akciódús és elgondolkodtató. Szendőfi Balázs természetfilmes egy helyett két filmet is készített a Körösökről, amelyekből a hazai Körös-vidéket és a folyók forrásvidékét, az Erdélyi-szigethegység lenyűgöző élővilágát is megismerhetjük. Nézd meg a filmek előzeteseit cikkünkben!
Szendőfi Balázs egyórás filmje után garantáltan másként fogunk nézni a fővárosban csörgedező kisebb-nagyobb patakokra, állóvizekre és magára a Dunára is.
„Mintha intravénásan nyugtatót kapnál” - mondja Ljasuk Dimitry, aki fél évet élt karanténban egyedül egy Tisza-tavi szigeten, amelyről nagyjátékfilmet is készített. A Jóreménység-sziget című film szól a természet gyógyító és a magány átformáló erejéről, és arról, hogy érdemes küzdeni az álmokért.
November 3-tól vetítik a hazai mozik A tölgy – Az erdő szíve című francia filmet, amelynek főszerepében egy 210 éves tölgyet és annak lakóit láthatjuk. A filmben egyetlen ember sem szerepel, sőt egyetlen szó sem hangzik el. És ettől lesz igazán nagyszerű.
Gyönyörű és elgondolkodtató természetfilm készült hazánk mesterséges vizeiről, amelyek utolsó menedékei lehetnek számos fajnak. Ha engedjük. Már mozikban a „Múlt és jelen: Vizeink az ember kezében” című film, amelynek kapcsán a rendezővel, Fehér Zoltánnal beszélgettünk többek között arról, hogy mi maradt mára a "vizek országából".
Gímszarvasok feszülnek egymásnak a hajnali tisztáson, vaddisznókonda falatozik az eperfa alatt, fekete gólyák etetik folyton éhes fiókáikat. Dőlj hátra, és nézd meg a Gemenc - Árterek világa című gyönyörű természetfilmet!
Ha kíváncsi vagy, miként zajlik az élet egy mókuscsaládban, van egy jó hírünk. Közel egy órán keresztül figyelheted őket közvetlen közelről.