Fatörzsbe vésett neveket és monogramokat valószínűleg már mindenki látott, mostanában viszont az is egyre gyakrabban előfordul, hogy az élő fákba különböző ábrákat vésnek. Biztosan sejted, hogy ez nem tesz jót a növénynek, most azt is kifejtjük, miért, és megpróbálunk utánajárni, mi készteti arra az embert, hogy nyomot hagyjon a természetben.
Ma már egyre többször hallani arról, hogy idegenhonos hüllők tűnnek fel a hazai tavakban, folyókban vagy épp a kertben. Miért baj ez, mi az oka a jelenségnek, és mi történik akkor, amikor egy idegenhonos hüllőfaj kikerül a kontroll alól?
A Tiszánál kapták lencsevégre a korrekorder madarat. A szakembereknek nincs tudomásuk ilyen idős, gyűrűzött fekete gólyáról. Szerintetek mennyi idős lehet ez a matuzsálem?
Mindig is szeretted a lepkéket? Most csatlakozhatsz egy közösségi kutatáshoz, ahol a lepkék vannak a fókuszban. Ha segíteni akarsz kedvenceidnek, vegyél részt a kutatásukban. Hogy ez mit jelent, mire jó, és hogyan vehetsz benne részt, cikkünkben eláruljuk.
A Tihanyi-félszigetről érkező állatokat előre fúrt lyukak, ragadozók elleni kerítés és bőséges táplálék várta új lakóhelyükön, amit remélhetőleg hamar belaknak majd.
A Kékes északi oldalában található Pisztrángos-tó a környéket járó túrázók egyik kedvenc pihenőhelye. Nem csoda, hisz egy meseszép helyről van szó. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a tónak kulcsfontosságú szerepe van a környék kétéltűinek életében.
Veszélyt jelent az inváziós bíbor nebáncsvirág az Upponyi-szorosban. Gyérítéséhez önkéntesek jelentkezését várja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a segítséget ajándékkal jutalmazzák.
Szolnok közelében, a Tisza hullámterében elhelyezett úszó költőszigeten immár 18 küszvágócsér-fészekből kelt ki fióka. A webkamera segítségével pillants be a csérsziget nyüzsgő mindennapjaiba!
Egy költőodú vizsgálata közben meglepetten tapasztalták a szakemberek, hogy a néhány napos fiókák mellett tartózkodó szalakótaszülő nem repül el. Hamar kiderült, hogy nem jószántából teszi ezt. Mi történt?
A nagy kócsagot ma már az egész országban sokfelé láthatjuk, de nem volt ez mindig így, a 20. század elején félő volt, hogy a faj eltűnik Magyarországról. Szerencsére nem így történt, ennek emlékére pedig a nagy kócsag a magyar természetvédelem címermadara lett.
Az EU Környezetvédelmi Tanácsa június 17-én az utolsó, feszült vitát követően végül elfogadta a természet helyreállításáról szóló törvényt (Nature Restoration Law – NRL), megtéve ezzel az utolsó lépést a javaslat törvényerőre emelkedése felé.
A Nyírség homokbányáinak rendszeres vendégei a partifecskék, amelyek előszeretettel költenek a homokfalakban. Hogy a védett madarak költési időszakát semmi ne zavarja meg, hivatásos és amatőr természetvédők, önkormányzatok és bányatulajdonosok fognak össze évről évre.
A WWF Magyarország igazgatója több mint 30 éve dolgozik a természetvédelemben, és el sem tudja képzelni, hogy valaha mással foglalkozzon. Azt mondja, a kiégéssel szemben mindenkinek meg kell találnia saját ellenszerét: az övé a kertészkedés és a túrázás, amikor abban a közegben lehet, amiért végső soron dolgozik. Sipos Katalinnal beszélgettünk a pályájáról, a WWF-ről, és arról, hogy a zempléni gyerekkor nem múlik el nyomtalanul.
A manapság divatos kőtoronyépítés egy seregnyi apró élőlény élőhelyét teszi tönkre.
Az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent a hazai fecskeállomány, ezért minden fecske és a fészkeik is védettek. A pénzbírság mellett akár börtönbüntetés is kiszabható a fészek leveréséért.
A színpompás szalakóták a vonulás során akár több mint 10 000 km-t is megtesznek, amíg Afrika távoli tájairól visszatérnek a hazai költőhelyekre.
A Mondolo Egyesület által elindított Beporzó Hadműveletben az önkormányzat, egy nemzetközi cég, egyetemi kutatók és a füvészkert munkatársai is részt vesznek, de az egyesület városszerte gyönyörű falfestményekkel is felhívja a figyelmet a természetvédelem fontosságára.
Bár a fülemülék ritkán kerülnek szem elé, gyönyörű éneküket hamarosan sokfelé lehet hallani. A legkorábban érkezők már megszólaltak, a többség azonban április végén, május elején érkezik. A hímek a nagy út után nem pihennek sokat, hamar énekelni kezdenek, remélve, hogy hangjukkal meghódíthatnak egy arra repülő tojót.
Egzotikus küllemével a hazai madárvilág egyik legjellegzetesebb képviselője. A búbosbankák nem csak külsőségekben térnek el az átlagtól, tojásaik és fiókáik védelmére is sajátos módszereik vannak.
Balatonmáriafürdő partszegélyi nádasai, vizes élőhelyei, lápos területei a déli part egyetlen nagy kiterjedésű, összefüggőnek tekinthető nádastömbje.
