November 3-tól vetítik a hazai mozik A tölgy – Az erdő szíve című francia filmet, amelynek főszerepében egy 210 éves tölgyet és annak lakóit láthatjuk. A filmben egyetlen ember sem szerepel, sőt egyetlen szó sem hangzik el. És ettől lesz igazán nagyszerű.
A Héderváriak úgy tartják, hogy a Boldogasszony-kápolna mellett álló tekintélyes méretű tölgy legalább ezer éves, sőt, még annak a kötőféknek nyomát is felfedezni vélik a törzsén, amellyel Árpád fejedelem annak idején a lovát hozzákötötte.
Egy öreg tölgy számára egy nap olyan, mint egy pillanat, egy évszak egy röpke óra, és egy év olyan, mint egy hamar tovatűnő nap.
A klímaváltozás hatásai ma már egyre szembetűnőbbek az erdőkben is. Míg a melegedés és a szárazodás általában a kártevők számára kedvező, a fák egyre inkább megsínylik az aszályos időszakokat. Immunrendszerük romlik, és már olyan okok miatt is legyengülhetnek, vagy akár el is pusztulhatnak, amelyek egyébként nem lennének veszélyesek rájuk.
A legnagyobb hazai dendrománnal, dr. Pósfai Györggyel indultunk óriás fák keresésére az ország délnyugati szegletében. Közben sok mindenről beszélgettünk, elsősorban a fákról persze, de a molekuláris biológus precizitása és elveszett kocsikulcsok is szóba kerültek.
A Barcs külterületén álló legendás tölgyhöz, Patkó Bandi fájához hétvégén riasztották a tűzoltókat, mert a 300 éves matuzsálem kigyulladt. A tűzoltóknak 23 óra alatt sikerült a tüzet megszüntetni.
Nagy fölénnyel - mintegy hetvenezer szavazattal - tarolt a bátaszéki molyhos tölgy az Európai Év Fája versenyen. A második helyezett Csehország fája lett.
Sorozatunk befejező részében sorba veszünk néhány kulturális, illetve hagyományos népi értéket ami az Őrséghez köthető.
A síkvidékek jellemző állományalkotó fafaját, a dombvidékeken és főleg a középhegységekben már jóval ritkább kocsányos tölgyet választotta az év fafajának az Országos Erdészeti Egyesület.
