Fatörzsbe vésett neveket és monogramokat valószínűleg már mindenki látott, mostanában viszont az is egyre gyakrabban előfordul, hogy az élő fákba különböző ábrákat vésnek. Biztosan sejted, hogy ez nem tesz jót a növénynek, most azt is kifejtjük, miért, és megpróbálunk utánajárni, mi készteti arra az embert, hogy nyomot hagyjon a természetben.
Ha a Tisza-tónál jártok, és közelebbről megnézitek a vízen lebegő tündérfátyol vagy sulyom leveleit, sok helyen felfedezhetitek rajta ezt a kedves nevű rovart, a tünde-kék kabócát.
Rettegünk a medvétől és a farkasoktól, amikkel szinte esélyünk sincs összefutni túrázás közben, az UV-sugárzásra pedig fittyet hányunk, pedig valós veszélyt jelent. Elmondjuk, miért fontos, hogy akkor is legyen nálad naptej, ha nem a strandra készülsz.
Sokan kóstolnak bele a természetélmény esszenciájaként is felfogható vadkempingezésbe, holott csak nagyon kevesen vannak tisztában azzal, hogy ezt miként lehet legálisan megtenni. Utánajártunk a dolognak.
Ezt a mostanában termő növényt hívják lócitromnak, majomagynak, fustelfának, vadnarancsnak, narancsfának, őszi narancsnak és sárgafának, de egyik sem fedi a valóságot. Akkor viszont mi a csuda lehet?
Összegyűjtöttük mit érdemes tudni a kutyával, kutyákkal való kirándulásról, hogy az erdőlátogatás mindenkinek jó és maradandó élmény legyen.
A természetet járni és azt megfigyelni csak óvatosan, körültekintően, áhítattal érdemes – ahogy év végi összevont lapszámunk címlapjának szereplője, a vörösbegy közelíti meg az etetőket, vagy, ahogy az ember egy 800 éves templomba lép.
Holnap már nem biztos, hogy megteheted… Ki más legyen a legharcosabb környezet- és természetvédő, ha nem a természet csodáira rendszeresen rácsodálkozó természetjáró? A szükség szülte, de kicsit ebben a szellemben is készült szeptemberi lapszámunk.
Kutyával járva erdőt-mezőt bizony jó pár szabályt be kell tartanunk, hogy a kirándulás mind az erdei élővilág, mind pedig családunk és más kirándulók számára zökkenő-, stressz- és balesetmentesen végződjön.
Vérbeli természetjáróként egész évben rójuk az ösvényeket, de mégis, így április elején vadul nekiállunk a tavaszi és nyári túrák tervezésének. Új lapszámunk ehhez kíván segítséget nyújtani.
„A szénsavas források hazánkban a savanyúvizek. Erdélyben ezeket borvíznek, Észak-Magyarország vulkáni utóműködéses területein csevicének nevezik.”
Év végi lapszámunkban a közelgő ünnepekre való tekintettel egyrészt pár ünnepi, csendesülős túratippet adunk, másrészt, mivel az év vége mindig az emlékezésről és a tervezésről is szól egy kicsit, időutazásra is csábítunk. Most elmeséljük, hogy mi, hogyan és miért került bele a Turista Magazinba!
A Zempléni-hegységben jó pár éve újra megtelepedtek a farkasok. Az őshonos nagyragadozó visszatérése nemcsak az erdő lakóinak életében jelent változást, de a környékbeli emberekében is. A Turista Magazin novemberi számában a zempléni farkasok nyomában jártunk.
A hazai piacon fellelhető hátizsákok tengerében könnyen elmerülhetünk. Sokan bele sem gondolunk, hogy egyes nélkülözhetetlen kiegészítőink vagy ruhadarabjaink „jelenléte” éppen azért nem tűnik fel túrázás közben, mert kiválasztásuk alapos mérlegelést követően történt meg. Ilyen a hátizsák is. Ha jó, fel sem tűnik, hogy velünk van. Megtudhatjuk azt is, hogy mi áll az esetenként hatalmas árkülönbségek hátterében.
A Turista Magazin összevont nyári lapszámának Tudástár rovatában rendhagyó utazásra hívjuk olvasóinkat. Kalandra fel, fedezzük fel az Alföld csillogó vizű tavait!
Összevont nyári lapszámunkban az Alföldre, azon belül is a sajátos arculatú Békés megyébe invitáljuk a magazin természetjáró közönségét. A nagy melegben van azért ebben némi kihívás, beismerjük, de az Alföld szokatlan perspektívából való bemutatása és a rengeteg vízpart reméljük, sokakat buzdít egy izgalmas, természetjáró alföldi nyaralásra.
