Keresés eredménye

A szóban forgó magaslat egyben a Börzsöny legmagasabb pontja, továbbá Nógrád vármegye második legmagasabb hegycsúcsa.

Ez a tájunk egyben Magyarország legidősebb (500 millió éves) kristályos röghegysége is.

Tollak nélkül egy madár sem reppenhetne a magasba, de vajon még milyen képességeket ad ez a nagyszerű „találmány” a madaraknak?

Hazánk szinte kifogyhatatlan a muris helységnevekből. Némelyikük olyan fura, hogy akár azt is gondolhatnánk, csak tréfából találta ki valaki. Pedig nem. A legviccesebb hangzású falunevekből szemezgettünk, Rozsdásserpenyőtől Lánycsókon át Heréd községig, és annak is utánajártunk, miért hívják így őket.

Azt szinte minden magyar tudja, hogy hazánk legmagasabb földrajzi pontja az Északi-középhegységben található, és a Mátra legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes. Ám arra a kérdésre, hogy miről kapta a nevét, már jóval kevesebben tudják a választ. Szerinted miért hívják Kékesnek?

Nem is ott van, ahol először gondolták.

Más által megszerzett zsákmányt ellopni nem szép dolog, de a túlélésért folytatott küzdelem érdekében indokolt lehet. Ezúttal két kékes rétihéját kaptak lencsevégre a levegőben viaskodni, az egyikük a lopós, a másikuk az áldozat szerepében.

Tudtad, hogy a japán Sinkanszen vonatok orrát a jégmadár csőre ihlette? De vajon miért pont ezt a csodaszép madarat utánozták le a gyorsan száguldó vonatok tervezésénél?

Zseniális találmányok, amelyek itt vannak az orrunk előtt, a természet teljesen ingyen nyújtja a jobbnál jobb ötleteket. Mi lenne, ha a természet kizsákmányolása helyett inkább inspirálódnánk belőle?

Vannak olyan fajok, amelyek ilyenkor is aktívak maradnak, mások elvermelnek és nem is táplálkoznak, és olyan ragadozó fajok is akadnak, amelyek követik a vermelő csapatokat, hogy ha megéheznek, ne kelljen messzire úszni a betevőért.

Magyarország egyik legkülönlegesebb főúri lakja található a Fejér vármegyei kis településen. Angol udvarházakat idéző külseje és mesébe illő, kőcsipkés tornyai az egyik legszerethetőbb magyar kastéllyá avatják. De nemcsak az épület stílusa romantikus, hanem a története is.

Annyit elárulunk, hogy a Bakony fővárosának is nevezik, van híres apátsága, temploma, könyvtára, vadregényes arborétuma és söre, amit a ciszterciek adtak a hangulatos településnek. Hol járunk?

Egy hely, amit hírből sokan ismernek, de kevesen tudják, hogy valóban létezik. Pedig a térképen is megkereshető. Utánajártunk, merre található, honnan ered az elnevezése, és miért kell odamenni zabot hegyezni.

Biztosan sokan elgondolkoztatok már azon, vajon hogyan bírják elviselni az úszkálást a jéghideg vízben és a sétálgatást a hóban a csupasz lábú madarak. Természetesen mindenre van válasz, amit most el is árulunk nektek.

Ha a válasz nem, akkor van egy jó hírünk, mert pontokba szedtük a legfontosabb különbségeket, és egy szuper ábrán is megmutatjuk.

A belépéshez jogszabály ad támpontot.

Három különböző, ún. nem hulló, talajmenti csapadékfajtát különböztethetünk meg: a harmatot, a deret és a zúzmarát. De vajon mi köztük a különbség?