
Vajon honnan tudják a madarak, merre kell menniük?
Tavasszal és ősszel madarak milliói vándorolnak délről északra, vagy épp fordítva, hogy eljussanak megszokott költő- vagy telelőhelyükre. De vajon honnan tudják, hogy pontosan merre kell repülniük?
Tavasszal és ősszel madarak milliói vándorolnak délről északra, vagy épp fordítva, hogy eljussanak megszokott költő- vagy telelőhelyükre. De vajon honnan tudják, hogy pontosan merre kell repülniük?
A szóban forgó magaslat egyben a Börzsöny legmagasabb pontja, továbbá Nógrád vármegye második legmagasabb hegycsúcsa.
Ez a tájunk egyben Magyarország legidősebb (500 millió éves) kristályos röghegysége is.
Tollak nélkül egy madár sem reppenhetne a magasba, de vajon még milyen képességeket ad ez a nagyszerű „találmány” a madaraknak?
Hazánk szinte kifogyhatatlan a muris helységnevekből. Némelyikük olyan fura, hogy akár azt is gondolhatnánk, csak tréfából találta ki valaki. Pedig nem. A legviccesebb hangzású falunevekből szemezgettünk, Rozsdásserpenyőtől Lánycsókon át Heréd községig, és annak is utánajártunk, miért hívják így őket.
Azt szinte minden magyar tudja, hogy hazánk legmagasabb földrajzi pontja az Északi-középhegységben található, és a Mátra legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes. Ám arra a kérdésre, hogy miről kapta a nevét, már jóval kevesebben tudják a választ. Szerinted miért hívják Kékesnek?
Nem is ott van, ahol először gondolták.
Más által megszerzett zsákmányt ellopni nem szép dolog, de a túlélésért folytatott küzdelem érdekében indokolt lehet. Ezúttal két kékes rétihéját kaptak lencsevégre a levegőben viaskodni, az egyikük a lopós, a másikuk az áldozat szerepében.
Tudtad, hogy a japán Sinkanszen vonatok orrát a jégmadár csőre ihlette? De vajon miért pont ezt a csodaszép madarat utánozták le a gyorsan száguldó vonatok tervezésénél?
Zseniális találmányok, amelyek itt vannak az orrunk előtt, a természet teljesen ingyen nyújtja a jobbnál jobb ötleteket. Mi lenne, ha a természet kizsákmányolása helyett inkább inspirálódnánk belőle?
Vannak olyan fajok, amelyek ilyenkor is aktívak maradnak, mások elvermelnek és nem is táplálkoznak, és olyan ragadozó fajok is akadnak, amelyek követik a vermelő csapatokat, hogy ha megéheznek, ne kelljen messzire úszni a betevőért.
Magyarország egyik legkülönlegesebb főúri lakja található a Fejér vármegyei kis településen. Angol udvarházakat idéző külseje és mesébe illő, kőcsipkés tornyai az egyik legszerethetőbb magyar kastéllyá avatják. De nemcsak az épület stílusa romantikus, hanem a története is.
Annyit elárulunk, hogy a Bakony fővárosának is nevezik, van híres apátsága, temploma, könyvtára, vadregényes arborétuma és söre, amit a ciszterciek adtak a hangulatos településnek. Hol járunk?
Egy hely, amit hírből sokan ismernek, de kevesen tudják, hogy valóban létezik. Pedig a térképen is megkereshető. Utánajártunk, merre található, honnan ered az elnevezése, és miért kell odamenni zabot hegyezni.
Biztosan sokan elgondolkoztatok már azon, vajon hogyan bírják elviselni az úszkálást a jéghideg vízben és a sétálgatást a hóban a csupasz lábú madarak. Természetesen mindenre van válasz, amit most el is árulunk nektek.
Ha a válasz nem, akkor van egy jó hírünk, mert pontokba szedtük a legfontosabb különbségeket, és egy szuper ábrán is megmutatjuk.
A belépéshez jogszabály ad támpontot.
Három különböző, ún. nem hulló, talajmenti csapadékfajtát különböztethetünk meg: a harmatot, a deret és a zúzmarát. De vajon mi köztük a különbség?
Kevés olyan rejtélyes madarunk van, mint az erdei szalonka. Még mindig igen keveset tudunk róla. Egyrészt, mert Magyarországon csak átvonul, másrészt, mert nagyon nehéz őt megtalálni. Rejtőszíne tökéletes, és kiválóan el tudja kerülni az embert. Jöjjön hát nyolc érdekesség a magyar erdők vándorló tündérmadaráról.
Ma már annyi mindennek van világnapja, pont a hegyeknek ne lenne? December 11-ét az ENSZ jegyeztette be hivatalosan a hegyek napjának 2003-ban International Mountain Day néven.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.