Keresés eredménye

Aki rendszeresen járja a természetet, és kicsit is ismeri a növényeket, az tudja, bármerre is induljon az ember, előbb-utóbb belefut inváziós fajokba. Az idegenhonos állat-és növényfajok egyre nagyobb területeket hódítanak meg, és világszerte komoly erőfeszítések folynak azért, hogy megállítsák terjedésüket.

A kérdésre adódik a válasz, hogy természetesen a Kis-Balatonon, pedig nagyon messze járunk az igazságtól.

És azt, hogy miért jó, hogy hazánkban sok van belőle?

És hogy hol található hazánk egyetlen ilyen képződménye?

Bár egy ekkora méretű országban ez nem könnyű feladat, a nyomtatott magazinban igyekszünk exkluzív tartalmat létrehozni, azaz olyan túratematikákat és témákat feldolgozni, amellyel máshol nem, illetve kevésbé lehet találkozni. Egyszerre szubjektív és objektív válogatás következik a 2022-es lapszámokból, amelyet szerintem vétek volna kihagyni.

A XXI. században már nem a háborúk megnyerésében, vagy a portékáink vásárba juttatásában van segítségünkre a ló. Viszont nagyon hatékonyan tudja az embert abba a természetbe visszavezetni, amelytől olyannyira eltávolodott. S ráadásul ezt nem feltétlenül „luxus” áron tudja nyújtani ez a remek társállat. Vendégszerzőnk, Trieber Anna lovastúra-vezető írása.

A válasz meglepő, mert nem egy hagyományos építményről van szó, hanem egy űrből is látható, 1200 kilométernél is hosszabb árokrendszer a helyes megfejtés. Egy szuper tanösvény segítségével most te is bejárhatod egy rövid szakaszát.

Az elsőre megdöbbentő válasz jól szemlélteti, hogy mekkora is volt egykoron a Hanság, e sokat szenvedett lápvidékünk.

A természetet járni és azt megfigyelni csak óvatosan, körültekintően, áhítattal érdemes – ahogy év végi összevont lapszámunk címlapjának szereplője, a vörösbegy közelíti meg az etetőket, vagy, ahogy az ember egy 800 éves templomba lép.

...a Riviéra! Ja, nem: nekem a Balaton az ország egyik legjobb túraterepe, szezonon kívül is, sőt, talán éppen akkor. Mind az északi, mind a déli part. Bemutatjuk novemberi, tematikus lapszámunkat.

Legalábbis az 1969-ben alapított Európai Gyalogtúra-szövetség (European Ramblers’ Association, ERA) tanúsítványa szerint. Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen útvonalak rendelkeznek jelenleg ezzel a minősítéssel, ezért részletesebben bemutatjuk e kezdeményezést.

A Budapest–Balaton-bringaútról (BuBa) sok jót és rosszat lehet olvasni, októberi lapszámunkban mi az útvonal nevezetességeit mutatjuk be. Ebben a cikkben pedig az útvonal – minden bizonnyal – legkülönlegesebb helyszínét.

Októberi lapszámunkban bemutatjuk, mennyire egyedi városélményt nyújt a távolról talán szürkének látszó város. Mert közelről nézve: Kolorcity, a fák városa, a szobrok városa, egy élő skanzen. És a játszóterek városa is egyben…

A bakonyi névrokonánál jóval kevésbé ismert képződményt a mintegy 15 km hosszú, erdővel fedett Rudabányai-hegység rejti.

Fontos feladatunk, hogy kevésbé ismert terepeket ajánljunk az Olvasónak, új lapszámunkba pedig igazi meglepetéseket sikerült becsempésznünk.

A Wenckheimek örökségével lépten-nyomon találkozhatunk Békés megyében. És pont ez az új, Békéscsaba körül vezető tematikus kerékpárút célja: körbevezet az egykori földbirtokos család kastélyai között.

Az aszályos évek nem kímélik a vadnövényeket sem, vannak azonban igazi túlélők, amelyekre még nagy szárazságban is számíthatunk, egészen kora őszig. A szélsőségeket is elviselő, de finom gyomokból ajánlunk egy pénztárcakímélő ételt.