Egy fészekaljnyi, állatkertben nevelkedett uhut engedtek szabadon
Veszprémi Állatkertben kelt és nevelkedett három fiatal uhu térhetett vissza a Tarna-vidéki vadonba.
Veszprémi Állatkertben kelt és nevelkedett három fiatal uhu térhetett vissza a Tarna-vidéki vadonba.
Az uhu vagy másik nevén „nagyfülesbagoly” évek óta jelen van Tolnában, de költését ez idáig még nem sikerült bizonyítani.
Hazánk legnagyobb bagolyfaja ritka fészkelő nálunk, leginkább hegységeink peremén találkozhatunk vele. Legerősebb állománya a Zempléni-hegységben él, de Békésben is feljegyezték a fészkelését.
A hazai bagolyfajok legkisebbjével, egy törpekuvikkal, és legnagyobbjával, egy uhuval is találkoztak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei az elmúlt hetekben. Két madár, két történet.
A legnagyobb hazai bagolyfaj elsősorban középhegységekben él, de mostanában egyre több egyed húzódik le síkvidéki tájakra.
A bagoly szárnya sajnos súlyosan megsérült, de a gondos ápolás segíthet rajta.
Ritkán kerülnek szem elé, ha mégis, akkor is leginkább csak egy elsuhanó árnyat látunk belőlük. Ennek ellenére a baglyokat még a legkisebbek is ismerik, hisz már a meséknek is megkerülhetetlen szereplői.
A meredek sziklafalak – legyenek akár természetes eredetűek vagy bányaművelés nyomán keletkezett, mára felhagyott falak – több ritka növény-és állatfaj számára is alkalmas élőhelyet jelentenek.
Legnagyobb termetű bagolyfajunkból néhány évtizeddel ezelőtt alig néhány pár fészkelt az országban. Most már növekszik a hazai állomány, de a védelmi munkára még mindig nagy szükség van.
Az ürömi madarak mérgezett zsákmányon keresztül mérgeződtek meg. A helyi nemzetipark-igazgatóság szerint radikálisan újra kellene értelmezni a rágcsálóirtó szerek használatát.
A Mátrai Tájegység területén idén tavasszal is állományfelmérést végeztek, hogy nyomon tudják követni a populációváltozást.
Új madárfaj került fel arra a szomorú listára, amely a Magyarországon bizonyítottan mérgezés által elpusztult madarak adatait tartalmazza. Kórbonctani, kórszövettani és toxikológiai vizsgálatok segítségével először bizonyosodott be a szakemberek régi sejtése, miszerint a hazai fészkelő uhukra az egyik legsúlyosabb veszélyt a különböző rágcsálóirtó szerek, patkánymérgek jelentik.
Bár legnagyobb hazai bagolyfajunk, az uhu, nem idegenkedik a városi környezettől, Budapest környékén visszatelepülése óta még nem volt akkora szaporulat, mint az idén.
A hattyúkra, a vándorsólymokra és az uráli baglyokra is gondoltak a Vértesben. Klébert Antal természetvédelmi őr önkéntesek segítségével fokozottan védett madárfajoknak alakított ki fészket, valamint odút a területen.