Bizonyára sokan ismerik a bükki Kéktúra-élménybeszámolók legnépszerűbb fotótémáját: a védett, hegyi tavat széles sétánnyal, horgászokkal és pihenőhelyekkel. De vajon mi vár a távolabbi partokon, ahova már nem vezet út? Figyelem, a nyugalom helyreállítására alkalmas képek következnek.
Az Upponyi-szoros aljában folydogáló Csernely-patak árterét az utóbbi években elözönlötte a bíbor nebáncsvirág. Az inváziós faj ellen idén is felvette a kesztyűt egy maroknyi csapat.
Veszélyt jelent az inváziós bíbor nebáncsvirág az Upponyi-szorosban. Gyérítéséhez önkéntesek jelentkezését várja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a segítséget ajándékkal jutalmazzák.
Ezúttal a felkészültebb, lelkesebb túrázóknak ajánlunk négy olyan közepes hosszúságú túraútvonalat, amelyek érintenek egy-egy mesterségesen felduzzasztott tavat, víztározót. Egyikükben még fürödni is szabad a kiépített strandon. Szintén közös a felsorolt túrákban, hogy nem a tavak jelentik az egyetlen érdekes látnivalót.
Bizonyára sokan hallottak már az Tordai-hasadékról vagy a Békás-szorosról Erdélyben, de ha választ kéne adni arra, hogy melyik hazánk legnagyobb szurdoka, nem biztos, hogy mindenki tudná a megoldást. Ahhoz, hogy láthassuk ezt a fenséges csodát, a Bükk „árnyékában” elhelyezkedő Upponyi-hegységbe kell elzarándokolnunk.
→ Tovább
A Kárpátok elvesztett hegyeinek zord hangulatát idéző Upponyi-szoros, a pazar panorámát nyújtó Kalica-tető, a mesebeli nyugalmat árasztó Lázbérci-tó, az Árpád-kori Dedevár, és a ritkán járt, titokzatos Eszkála-tető felkeresése önmagában is felejthetetlen élményt nyújt az Upponyi-hegységet felkereső kirándulóknak. Egy szép téli napon ráadásként még egy igazán különleges ajándékot is kaptam ettől a kissé elfeledett, ámde csodaszép hegyvidéktől.
→ Tovább
upponyi-szoros / kohászok útja / kalica-tető / dedevár / eszkála-tető / lázbérci-tó / insta_linkinbio
A kék sáv jelzéssel megjelölt, közel 85 km-es bükki túraútvonal hazánk legnagyobb átlagmagasságú és több tekintetben is legváltozatosabb hegységén halad keresztül. A különböző korú és típusú kőzeteken rendkívül változatos domborzat alakult ki az elmúlt évmilliókban, amelyek nagy részét érinti az Országos Kéktúra útvonala. A Bükk turistaútjait járva egy földtörténeti időutazáson vehetünk részt, ahol a kőzetek nyitott könyvként mesélnek a régmúlt idők geológiai eseményeiről.
Az Észak-magyarországi-középhegység részét képező Bükk-vidékről már mindenki hallott, és talán a Bükklába szó hallatán sem jön zavarba a természetjárók többsége. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy utóbbi két kistájat foglal magában, nevezetesen a Tardonai-dombságot és az Upponyi-hegységet. Arról nem is beszélve, hogy ennek a hegységnek csupán egy kis része hegység...
Szerettük volna már úgy igazán magunk mögött hagyni Budapestet. Távolabbra menni, egy olyan helyre eljutni, ahonnan nem lehet csak úgy hirtelen felindulásból hazaugrani estére. Két éjszakát töltöttünk el a Bükklába talán legvadregényesebb szálláshelyén, ahol a színtiszta természetélmény már a kertben rabul ejti a látogatót.
Az Országos Kéktúra huszonharmadik túrája a Bükkön vezet keresztül. A jelzett turistaút még Szarvaskő előtt belép a Déli-Bükk kistáj területére, majd Bélapátfalva után kapaszkodik fel a Bükk-fennsík kistáj mintegy 800 méter magasan elterülő dimbes-dombos platójára. A kék sávjelzés először végigvezet a fennsík déli peremén sorakozó köveken (Őr-kő, Cserepes-kő, Tar-kő), majd a fennsíkon keresztül kalauzolja el a vándort Bánkútra. Innen az Északi-Bükk csúcsai között ereszkedik le Dédestapolcsányba, onnan pedig a Bükklábához tartozó Upponyi-hegység kistájon átvágva érkezik meg a Sajó völgyébe, Putnokra.
