Keresés eredménye

Eddig a farkas veszélyeztetett fajnak számított Európában, egyesek szerint most a farkasok jelenthetnek veszélyt.

Kezdődik a szarvasbőgés, majd jön a dámbarcogás, ami azt jelenti, hogy beköszöntött a vadászati szezon is. Erre figyelj a Bakonyerdő Zrt. erdőterületein.

Január 6-án, azaz pénteken, vadászat miatt nem lehet látogatni az egyik legnépszerűbb kilátónk környékét.

Mielőtt túrázni indulnánk, érdemes tájékozódni az adott területre vonatkozó aktuális szabályokról.

2020 őszén kezdték el a bizonyítékok gyűjtését a gerendási Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság területéről, mert a gyanú szerint rendszeresen követtek el állatkínzást védett ragadozó madarakkal szemben az élvefogó csapdák jogszerűtlen üzemeltetése során. A vadkamerás felvételek bizonyították az eseteket, és jelenleg is állatkínzás gyanújában folyik a nyomozás.

Érdekes szituációnak volt szemtanúja Fehér Gábor fotós a székesfehérvári Sóstón. Szerencsére nála volt a fényképezőgépe, és egy pompás fotósorozatban örökítette meg, mi történik akkor, ha a préda nincsen egyedül, és a különleges hármasból végül, ki lesz a győztes, és ki az, aki hoppon marad.

Majdnem kiirtottuk, aztán visszatelepítettük őket, elszaporodtak, most pedig egy új rendelet értelmében kilőhetik a hódokat az országban.

A vidrát nappal ritkán látni, főleg éjjel aktív, ezért is volt nagy szerencséje a felvétel készítőjének, hogy fényes nappal sikerült megörökítenie a vadászó vidrákat. Ám az izgalmas fordulat ezután jön, vajon mi történik, ha rétisasok csapnak le a vidra ebédjére? Mutatjuk a videókban.

November 5-én egy elpusztult vörösnyakú ludat találtak a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén. A vizsgálatok során kiderült, hogy az állat testében ólomsörét volt. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján sérülékeny besorolású fajok közé tartozik, világállománya csökkenő, 20 ezernél is kevesebb pár él belőle.

A vidra általában éjjel aktív, így elég nagy mázlija volt Szendőfi Balázsnak, hogy fényes nappal tudta megörökíteni e vidravadászat minden pillanatát, ráadásul drónnal.

Ősszel újra folytatódik az a nemzetközi kampány, amely hét madár hősies vándorútját követi nyomon. A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (BirdLife International) kezdeményezésével indult kampány a vonuló madarakra leselkedő, emberi eredetű veszélyeztető tényezőkre hívja fel a figyelmet.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az aranysakálok száma Magyarországon, jelenleg mintegy 6500 példányt tartanak számon a szakemberek.

Tőkésrécét és nyári ludat lőttek, utóbbira csak december 31-ig lehet vadászni, emellett kacsahívó magnót használtak, ami a vadászati rend megsértésének minősül.

A Mecsekoldal elhanyagolt kertjeiben megtelepedett vaddisznók nagy károkat okoztak a környék gyümölcsöseiben, ezért a rendőrség augusztus elejétől december végéig engedélyezte a belterületi állomány gyérítését.

A BirdLife International nevű nemzetközi madárvédelmi szervezet napokban megjelent tanulmánya szerint a világban előforduló közel 11 ezer madárfaj 40 %-ának létszáma csökkent az elmúlt évtizedekben, és több jól ismert fajt is a kihalás veszélye fenyeget.

Ha mostanában erdei vadról hallunk, szinte biztosan valamilyen mezőgazdasági kárról vagy éppen - vaddisznó esetében - városi felbukkanásról van szó. Februárban egy vadgazdálkodási jogszabálytervezetet hoztak nyilvánosságra, amely pont a túlszaporodott vadállomány ritkítását tűzte ki célul, és a média a legtöbbször azt a kommentárt fűzte hozzá: végre rend lesz a vadállományban. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű.

A gím- és a dámbikák agancsváltása január végén, február elején kezdődik és áprilisig tart. Ne feledd, nem hozhatod ki a trófeát az erdőből.