Képben vagy hazai madárvilággal, vagy jól ismered a Kárpát-medencében előforduló vadvirágokat? Ez a kvíz akkor is érdekes lehet számodra, ha nem vagy ornitológus vagy botanikus. Ismerd meg ezeket a különleges nevű fajokat.
„Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet” – tartja a mondás, pedig nem is oly rég még sok „virágszerető” kiránduló szedegette a természet e kincseit pusztán azért, hogy pillanatnyi örömet szerezzen, netán saját vadvirágos kiskertjét gondolta így gazdagítani. Szerencsére ma már a többség tudja, hogy sokkal jobb érzés gyönyörködni bennük saját élőhelyükön.
Már javában nyílik a kakasmandikó, amely nemcsak kinézetében az egyik legkülönlegesebb vadvirágunk, hanem elnevezésének története is tartogat érdekességeket.
Tömegesen fordul elő jégkorszaki maradványfajunk a dél-mezőföldi lápréten, így virágzáskor sárgába borul az élőhelye. Védett, és bármennyire szép, nem szabad leszedni!
Már lehet voksolni az Év Vadvirágára. Idén a szavazásra jelölt fajok főként a szárazabb, sztyeppi élőhelyekhez kötődnek, így megtalálhatók sztyeppréteken, sztyeppcserjésekben és erdős sztyeppréteken egyaránt.
A legkisebb nőszirom virágot bontott a kiskunsági löszpusztagyepeken. Áprilisban már messziről felhívja magára a figyelmet színpompás virágaival. Az apró nőszirom példányainak 5000 forint a természetvédelmi értéke, ezért nem tanácsos leszakítani, élőhelyén szabad csak gyönyörködni szépségében.
Aki most jár a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben, az megcsodálhatja a virágzó védett növényt. Egyszerű báját fehér szirmai és sárga közepe adja. Akár 150 centiméteresre is megnőhet. Tudod, melyik vadvirágunk látható a képen?
A Kiskunságban tavaly indult kutatás arra keresi a választ, hogyan lehetne úgy visszaszorítani a mezőgazdaság vegyszerfüggését, hogy mindeközben a hozamok is megmaradjanak. A kísérlet tavaly indult, és az első vizsgálatok biztatóak, ráadásul a vadvirágos parcellák idén különösen gyönyörűek.
Bár látványos pipacsmezőket még ma is találni, színpompás gyomnövényekből sokkal kevesebb van a szántóföldek szegélyében, pedig ez a látvány pár évtizede még hozzátartozott a tavasz végi-nyár eleji tájhoz. Miért fogyatkoztak meg a vadvirágok, és miért lenne jó, ha több lenne belőlük?
A Duna–Dráva Nemzeti Park patak menti ligeterdeiben most nyílik, a hófehér növényritkaság, a hármaslevelű fogasír.
A tavaszias idő megtette hatását, előcsalogatta a föld alól az egyébként március elején-közepén nyíló, védett vadvirágunkat, az élénk színű, törékeny ligeti csillagvirágot.
Indul a szavazás a 2020-as Év Vadvirágáról, mind a három ritka és védett.
A Mecsekben fekvő faluban hamarosan virágos rétek borítják majd a köztereket és az utak menti területeket. Angliában már nagy népszerűségnek örvend a „vadvirágos mozgalom”, most Hosszúhetényben készülnek hasonlóra.
A tél apró szépségei már kidugták fejüket a hó vagy a fagyos avar alól: virágzik a halványzöld színű kisvirágú hunyor, e kedves, védett vadvirágunk.
Bár a tündérfátyol már csak a neve miatt is vonzóbbnak tűnhet, mégis végig vezetett a magyar zergevirág Az Év Vadvirága szavazáson.
Elindult a szavazás a 2019-es év kedvenc vadvirágáról. Neked a macskahere, a magyar zergevirág vagy a tündérfátyol tetszik jobban?
Nyár végén bont szirmot a sötétlila színű kornistárnics, amit 2018-ban megválasztottak Az Év Vadvirágának.
Május közepén kezdődött hazánk egyik ritka növényének, a fokozottan védett kónya zsályának a virágzása, és mintegy két héten át pompázik.
Idén kimaradt a tavasz, a téli hideg után szinte azonnal nyárias melegbe váltott az idő. A Kiskunság egyes részein meg is lett az eredménye: rekordmennyiségben virítanak a fekete kökörcsinek, a tavaszi héricsek, az epergyöngyikék, a homoki és az apró nőszirmok, a pusztai meténgek és a pókbangók is.
Amikor az első őszi esők üdítik a tájat, a Körös-Maros Nemzeti Park régi folyóártereken kialakult pusztáin, szikesedő sztyeprétjein és erdei tisztásain tömegesen jelenik meg egy szép, védett növényünk, a réti őszirózsa.
