Erdő és erdő között nagy különbségek lehetnek, és nemcsak egy természetszerető ember, de az ott élő állatok szemszögéből nézve is. A vadmacska különösen érzékeny az élőhelyi viszonyokra, akárhol nem érzi jól magát. De vajon egy egykorú, homogén erdőből viszonylag rövid idő alatt lehetséges „vadmacskabarát” élőhelyet varázsolni?
A WWF Magyarország igazgatója több mint 30 éve dolgozik a természetvédelemben, és el sem tudja képzelni, hogy valaha mással foglalkozzon. Azt mondja, a kiégéssel szemben mindenkinek meg kell találnia saját ellenszerét: az övé a kertészkedés és a túrázás, amikor abban a közegben lehet, amiért végső soron dolgozik. Sipos Katalinnal beszélgettünk a pályájáról, a WWF-ről, és arról, hogy a zempléni gyerekkor nem múlik el nyomtalanul.
Az év utolsó hónapjában riasztóan megugrik a megvásárolt, felhasznált, majd szinte azonnal eldobott papír mennyisége. Ráadásul a keletkező hulladéknak csak töredéke kerül szelektív gyűjtőkbe.
Idén augusztus 2-án jött el a túlfogyasztás napja, a világ fogyasztói eddigre használták fel a Föld éves erőforrásait, innentől minden nap ajándék, és búcsút mondhatunk a fenntarthatóságnak. Ha Magyarországot nézzük, ennél is kedvezőtlenebb a helyzet.
Megmérgezett sasok, lelőtt farkasok, határokon átcsempészett teknősök és ritka kaktuszok, panellakásban rejtegetett skorpiók. Csak néhány példa a természet elleni bűncselekmények áldozatai közül. Mit lehetne és kellene tenni ezeknek a bűncselekményeknek a visszaszorításáért? Erről rendeztek konferenciát a napokban Budapesten.
A kétévente megjelenő WWF Élő Bolygó Jelentés legfrissebb kiadása rávilágít arra, hogy bolygónk pusztulásának mértéke még mindig nem változott. Ráadásul kettős krízissel kell szembenéznünk, hiszen a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése egyaránt veszélyezteti a jövőnket.
Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kutyás egysége segíthet a hazai nagyragadozó-állomány, mint a szürke farkas felmérésében.
Az Erdők Világnapja alkalmából bemutatjuk, mitől igazán különlegesek a Normafa környéki erdők. Remélve egyúttal, hogy ezzel hozzájárulunk ahhoz is, hogy minél többen természetjáróként járjanak a Normafán.
Hallgasd meg a WWF Magyarország zöld podcastjában, hogy mi a nagyragadozók helye és szerepe hazánkban, illetve, hogy ezt a konfliktust milyen módon lehet feloldani!
Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás már itt van velünk.
A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen adhat megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására.
Ez azt jelenti, hogy ha a bolygó minden lakója úgy élne, mint a magyarok, akkor ezen a napon feléltük volna a Föld éves tartalékait. A túlfogyasztás napja évről évre egyre hamarabb érkezik el, és ez ellen közösen kellene tennünk. A WWF Magyarország egy mobilalkalmazással segít a fenntarthatóság felé vezető úton.
A WWF Magyarország európai példák és a magyarországi tapasztalatok alapján a nagyragadozókkal való együttélés megkönnyítésére négyrészes kézikönyvsorozatot készített. A kiadvány a szakemberek mellett az érintett területeken gazdálkodó állattartóknak is hasznos segítség lehet.
A tiszaugi hullámtéren idén januárban vágtak ki egy közel 100 éves erdőrészletet. Augusztusban újabb illegális tarvágás történt a Tisza hullámterében, amelynek ismét egy védett, idős fákból álló erdőrészlet esett áldozatul.
Milyen hatással van a klímaváltozás a vizeinkre? Mennyire szennyezettek folyóink? És mi köze a magyar kajak-kenu sport sikereinek az iszapos Holt-Tiszához? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a WWF Magyarország által szervezett beszélgetéssorozat legutóbbi állomásán, ahol a víz volt a téma.
Az elmúlt időszakban világszerte egyre több faültetési mozgalom indult, nem kisebb célkitűzésekkel, mint hogy rövid idő alatt 10, 20 vagy akár 100 millió fát ültessenek. Reálisak ezek a célkitűzések? Egyáltalán megmenthetjük a jövőt faültetéssel?
Mit ér egy fa – hova jutunk az ültetéssel és hova a pusztítással? A WWF Magyarország által szervezett, WWF Corner beszélgetéssorozat második rendezvényén ezt a témát járják körül a szakértők. Játssz velünk és nyerj két jegyet erre az izgalmas programra.
A világ leghíresebb főemlőskutatója, az ENSZ békenagykövete a nyár legforróbb napjain látogatott Budapestre, hogy beszédet mondjon a Szigeten, majd gyerekekkel ültessen fákat a Sas-hegyen. Ez utóbbi eseményen találkoztunk vele.
A túlfogyasztás világnapjának dátuma évről évre egyre korábban érkezik el, tavaly augusztus 1-jére esett, az év hátralévő részében a Föld csupán "hitelezte" az erőforrásait az emberiség számára. Idén először viszont arra is fény derült, hogy mikor van az európai túlfogyasztás napja.
Április 22-én ünnepeljük a Föld Napját. Bolygónk természeti kincseinek éltetésén túl azonban ma már nem mehetünk el szó - és tettek - nélkül amellett, hogy ezek az értékek az emberi tevékenység miatt eltűntek vagy kritikus állapotba kerültek.
